Besült Nagy Márton árrésstop-mutatványa: májusban gyorsult az infláció, főleg az élelmiszerárak miatt

Az áprilisi 4,2 százalék után májusban már 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, vagyis ismét gyorsul az infláció Magyarországon. Ez igen kellemetlen meglepetés, nemcsak a folyton optimista kormányzati prognózisban szerepelt további árcsökkenés, de az elemzők is stagnálást vártak.

A statisztikai hivatal által szerdán közölt adatokból kiderül, hogy a kormány aktuális inflációellenes csodafegyvere már néhány hónap után csődöt mondott: az élelmiszerek ára havi alapon 0,6 százalékkal nőtt – áprilisban még visszaesést hozott havi alapon ez a majdhogynem egyszeri hatásúnak bizonyult intézkedés –, míg a tavaly májusinál 5,9 százalékkal volt magasabb.

Jelentős, 5,9 százalékos drágulást mért a KSH a szolgáltatásokban is, ebben az ágazatban is kiemelkedett az állami tulajdonú Magyar Posta: „a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás mindkettő 9,9, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal” – írja a statisztikai hivatal.

Egyes élelmiszerek ára ismét kiugróan nőtt: a tojásé 26, az étolajé 25,3, a liszté 25, a kávéé 22,5, a csokoládé és kakaóé 22,3, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,6, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4, a tejé 7,3, a kenyéré 6,9 százalékkal.

Havi alapon is voltak komoly élelmiszer-áremelkedések, miközben áprilisban még jelentős árcsökkenéseket láttunk márciushoz képest (akkor még az árrésstop hatására). Az idényáras termékek 1,6 százalékkal kerültek többe, mint egy hónappal korábban – ez éves kitekintésben mintegy 20 százalékot jelentene –, a csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult, sorolta a KSH.

Az energiaárak 5,3 százalékkal nőttek, ezen belül a vezetékes gáz 11,4 százalékkal drágult éves alapon. Az előző havihoz képest még durvább volt az áremelkedés szintje: a gázár 2,2 százalékkal haladta meg az áprilisit - éves kitekintésben ez bőven 20 százalék fölötti emelkedést jelentene.

Az úgynevezett maginfláció, ami az inflációnak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított része, még magasabb, 4,8 százalék volt – igaz, ez legalább kissé mérséklődött az április 5 százalékról. A nyugdíjas vásárlókosár 4,5 százalékkal drágult az előző havi 4,2 százalék után.

A kereskedők szerint nem ők tehetnek róla

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az inflációs adatokra reagálva azt közölte: a KSH tájékoztatása jelzi, hogy az áremelkedést nem a kiskereskedelem gerjeszti, és hogy az árrésstopos termékek ára nem változott. „Áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek” – áll a közleményükben, amely szerint „az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba” a mostani árszabályozással.