A parajdi katasztrófa után Magyarország felé tart a tömeges halpusztulást okozó sószennyezés

külföld

A román kormány Magyarországot is figyelmezteti, hogy az erdélyi folyókból a magyar határ felé tart a parajdi sóbánya elöntése utáni sószennyezés, ami a Kis-Küküllőn máris tömeges halpusztulást okozott. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint a magas sókoncentráció péntek este érheti el Nagylakot, ezért erről sürgősen értesítik a magyar hatóságokat is.

„Már megvan a halpusztulás első epizódja. Ez annak a jele, hogy a vízzel rendkívül komoly problémák vannak. Valószínűleg még ma értesítjük Magyarországot is, mert ez az egész szennyezési hullám a holnapi nap végére eléri Nagylakot, és a magyar oldalon a Maros vízfolyását is érinti”

- mondta csütörtök este az Antena3 oldalnak a Maszol szerint a román miniszter.

A parajdi sóbányát elöntő Korond-patak vize folyamatosan oldja ki a sót, emiatt szerda estére újra megugrott a Kis-Küküllő sószintje is, ahová a patak vize befolyik. Parajd alatt csütörtökön már halak százai pusztultak el, több védett faj is érintett, köztük az ingola, a szivárványos ökle, a petényi márna és a balkáni csík – figyelmeztetett Fülöp Tihamér. A magas sótartalom az ivóvizet is érinti, ezért Maros megyében több településen leállítják a vízszolgáltatást is. A dicsőszentmártoni kórházból pedig a Transtelex cikke szerint hazaküldik a pácienseket is, a műtéteket elhalasztják.

A román környezetvédelmi miniszter szerint most 24-48 órás magas kloridkoncentráció következik, ami óriási nyomást gyakorol az élőhelyre. A szavai szerint a helyzet teljesen már nem is menthető: a víz sótartalma olyan mértékben növekszik, hogy félő, már nem lesz lehetséges a tisztítás.

A helyzetet Fülöp Tihamér biológus a Transtelexnek a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonlította. Mint mondta, a sóval teli víztömeg most végigfut a Kis-Küküllőn, majd eléri a Nagy-Küküllőt, végül a Marost is, komoly ökológiai és mezőgazdasági károkat okozva.

„Ez nem csupán egy ökológiai katasztrófa, hanem egyértelmű jelzés is arra, hogy természetvédelmi intézményeink nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni az ilyen válságokra. Sürgős beavatkozásra van szükség!”

- írta a Facebookon.

Fotó: Fülöp Tihamér / Facebook

„A sós víz hígul, mire eléri a magyarországi szakaszt, azonban a jelenlegi rendkívül magas sókoncentráció miatt ennek hatása ott is érzékelhető lesz”

- mondta a 444-nek Fülöp Tihamér. Az erdélyi biológus, emlősszakértő szerint a szennyezés leginkább a makrogerinctelen élőlényeket érinti kedvezőtlenül. De nem csak őket: a hirtelen megemelkedett sótartalom a legtöbb vízi szervezet számára komoly élettani stresszt okoz, ami gátolja az alapvető életfunkciókat, és gyakran a szervezetek tömeges pusztulásához vezethet.

„A folyamat következtében a vízi életközösségek jelentősen átalakulnak: csak a magas sótűrő képességgel rendelkező fajok képesek fennmaradni. Ez a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásához vezet, és megzavarja a természetes folyamatokat. Ezek a változások tartósak lehetnek – a természetes regeneráció akár évtizedekig is eltarthat, főként a Kis-Küküllőben”

- tette hozzá. Mint mondta, a szalinizáció legismertebb hatása a kovamoszat fajokat érinti. Ezek fajösszetétele és diverzitása szoros összefüggésben áll a víz sókoncentrációjával, és más apró, gerinctelen állatokkal együtt fontos részét képezik a folyók medrében élő mikroszkopikus élőlényközösségeknek, melyek fontos táplálékforrást is jelentenek a halak számára.

A sókoncentráció drámai megugrása mögött a feltételezések szerint újabb emberi hiba is állhat. Az elmúlt napokban ugyanis a Korond-patak vízfolyást lassító, a katasztrófa miatt gyorsan megépített átmeneti gátjai közül a kivitelező cég kettőt is meg- vagy lebontott, a magyarázatuk szerint azért, hogy a munkagépeik be tudjanak hajtani a területre.

A román környezetvédelmi miniszter vizsgálatot ígér, és azt mondja, fejek fognak hullani - nemcsak a gátbontás, de az egész természeti katasztrófa miatt is. Tánczos Barna, az RMDSZ által delegált pénzügyminiszter a vízügy és a sótársaság vezetőinek lemondását követeli, de Fechet is azt mondja, hogy a parajdi katasztrófát sokkal kevesebb pénzből meg lehetett volna előzni. A környezetvédelmi miniszter azt ígérte, hogy mostantól a kivitelező cég részéről semmilyen intézkedést nem hagynak jóvá, csak ha arra legalább a vízügyi hatóságok vezetése is áldását adta.

Kapcsolódó cikkek