Jön a magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal
Mesterséges Intelligencia Hivatalt állít fel a kormány, ez derült ki legalábbis az őszi ülésszak törvényalkotási tervéből. A Mesterséges Intelligencia Hivatalról magáról semmit sem tudni még, de ezzel a tervezettel vezetik át az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendeletét is, ami viszont már ismert.
A vonatkozó törvényjavaslat szeptemberben kerülhet a Parlament elé, az a mostani menetrend szerint novemberben szavazhatnak róla. A felelős Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, a szabályozás terjedelme “közepes”.
A kormány az őszi ülésszakra ezzel együtt 15 törvényjavaslattal készül, a többi között módosítanák a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó szabályokat is. A jogalkotási program hétfőn jutott el a parlamenti frakciókhoz, de idővel közzéteszik a Parlament honlapján is.
A tervek szerint szeptember 22-én ülésezik először a Parlament.
A nagytakarítási törvényről a menetrendben azért nincs szó, mert azt Halász János képviselő egyéni indítványként adta be, és elvileg kész, csak a sok kritika miatt még vitatkoznak rajta, ezért őszre halasztották az egészet.
4 kockázati szintet sorolt fel az EU
Visszatérve a Mesterséges Intelligenciára: az EU honlapján található leírás szerint az uniós rendelet az első olyan jogszabály a világon, ami a mesterséges intelligenciát szabályozza. A cél, hogy az MI-rendszerek biztonságosak, etikusak és megbízhatóak legyenek.
Az EU négy kockázati szintet határozott meg, ezekre eltérő szabályok vonatkoznak. Eleve vannak olyan MI-rendszerek, amelyek semmilyen kockázatot nem jelentenek, mint az MI-alapú játékok vagy a spamszűrők, ezeket nem is szabályozzák.
A csekély kockázatot jelentő MI-rendszerekre - mint a csetbotok vagy valamilyen tartalomkészítők -, csak átláthatósági követelmények vonatkoznak, jelezni kell például a felhasználó felé, hogy azokat mesterséges intelligencia hozta létre.
A nagy kockázatú MI-rendszerekre szigorú követelmények és kötelezettségek vonatkoznak, ezeknek szigorú tesztelési, átláthatósági és emberi felügyeleti szabályoknak kell megfelelniük, és csak akkor léphetnek be az uniós piacra, ha ezeket teljesítik.
Ilyen rendszerek például a betegségek diagnosztizálásában, az önvezető járművekben, valamint a bűncselekményekben vagy bűnügyi nyomozásokban részt vevő személyek biometrikus azonosításában használt MI-rendszerek.
Az emberek biztonságára, jogaira vagy megélhetésére veszélyt jelentő rendszereket elfogadhatatlan kockázatúnak tartják, amelyeket tilos használni az EU-ban. Ezek közé tartozik például a kognitív viselkedési manipuláció, az érzelemfelismerés munkahelyeken vagy oktatási intézményekben, de néhány kivételtől eltekintve a valós idejű arcfelismerőket sem vethet be a rendőrség nyilvános helyeken.