Az Európai Bizottság több kötelezettségi eljárást is indított Magyarország ellen, derül ki a brüsszeli testület magyarországi képviselete által kiadott közleményből. Egy kötelezettségszegési eljárás pedig szintet lép, és a bíróságra kerülés előtti szakaszba jut.

Egy-egy eljárás indult az infláció leszorítása érdekében márciusban bevezetett – de a májusi KSH-adat tanúsága szerint jóindulatúan is csak félsikeresnek mondható – élelmiszer-kiskereskedelmi, majd az azokat követően májusban életbe léptetett drogériai árréstopok miatt. A Bizottság állásfoglalása szerint

„Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, és emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket”.

Az uniós testület tehát nem magát az árréskorlátozás intézményét kifogásolja, hanem azt, hogy az másképp csapódik le a külföldi tulajdonú vállalkozásokon, és másképp a magyar tulajdonúakon. Felidézik, hogy az uniós szabályok szerint a hatóságoknak „egyenlő és megkülönböztetéstől mentes” bánásmódot kell biztosítaniuk valamennyi gazdasági szereplő számára. Az eljárás első lépéseként két felszólító levelet küldenek, a kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon és orvosolja a hiányosságokat. „Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményeket bocsát ki” – ismertették az eljárás következő fázisát.

Egy másik kiskereskedelmet érintő ügyben, a különadó ügyében pedig már ezt a lépést teszi meg a Bizottság. A testület közleménye szerint ugyanis a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer nincs összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés által garantált letelepedési szabadság elvével. Ahogy írják:

„a Magyarországon integrált vállalkozásként vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra az árbevételük után magas és meredeken növekvő adókulcsok alkalmazandók. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják.”

Magyarán a bizottsági kifogás szerint ebben a szabályozásban is negatív megkülönböztetés éri a külföldi érdekeltségű, irányítású cégeket a magyarokkal szemben. A Bizottság felidézi, hogy a magyar kormány a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szereplő „egyértelmű politikai kötelezettségvállalása ellenére” nem vezette ki a kiskereskedelmi különadót, sőt, azt folytatólagosan meghosszabbítja anélkül, „hogy egyértelmű határidőt jelölt volna meg annak kivezetésére, és időközben megemelte a kiskereskedelmi adózási rendszer keretében alkalmazandó legmagasabb adókulcsokat is”.

Ebben az ügyben is két hónapot kapott a magyar kormány a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. „Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet” – írja a közlemény.

Van két nem kiskereskedelmi ügy is, ami miatt most indul kötelezettségszegési eljárás. Az egyik azért indul, mert Magyarország „nem nyílt és átlátható eljárás keretében ítélt oda egy homok- és kavicsbányászati telkekre vonatkozó, nagy értékű hasznosítási szerződést”. A zárt elbírálás a bizottsági álláspont szerint szintén sértette a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az odaítélési eljárások átláthatóságát, „az eljárás átláthatatlansága megakadályozott egyes érdekelt gazdasági szereplőket abban, hogy részt vegyenek benne”.

Bár azt nem írta meg a Bizottság, hogy milyen ügyről van szó, csak azt, hogy a szerződést 20 évre kötötték és az 30 évre meghosszabbítható, vélhetően az a 2021-es ügy állhat az eljárás hátterében, amikor az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát az állam zárt körű tenderen úgy értékesítette, hogy a bánya a német érdekeltségű Duna-Dráva Cementtől az Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal több közös üzleti ügyben érdekelt, a zuglói (Bosnyák téri) gigaberuházást is megvalósító Balázs Attila-érdekeltséghez, a BayerConstrukhoz került. (A Telex itt írt részletesen az esetről.) Balázs Attila egyébként egyike annak a 7 embernek, akiknek Magyar Péter idén februári évértékelőjében azt üzente: tudja, mit tettek, és nem felejt. A magyar kormánynak itt is két hónapja van meggyőző választ adni és az EU által elvárt intézkedéseket meghozni, hogy az eljárás nem lépjen a következő fázisba.

És végül kötelezettségszegési eljárás indult azért is, hogy Magyarország törölje el az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt terheket, itt szintén két hónapja van a kormánynak válaszolni és intézkedni.

Továbbá felszólította a Bizottság Luxemburgot, Magyarországot és Szlovákiát „a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv rendelkezéseinek helyes átültetésére”, valamint Bulgáriát, Görögországot, Magyarországot és Szlovákiát arra, hogy „tegyenek eleget a zajirányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek”.

A magyar kormány a Facebookon reagált az uniós eljárásokról szóló bejelentésre. A reakcióból az várható, hogy Orbán Viktor komolyan vette a brüsszeli jelzéseket, és ennek megfelelően a legjobb embereit állítja rá – váltott műszakban! – a probléma megoldására: