Ha jókor vettél és adtál el aranyat, egy hónap alatt 15%-ot nyerhettél. De ez smafu a magyar krumpliárhoz képest

A Google Finance adatai szerint áprilisban 2973,6 dolláros áron is lehetett aranyat venni (ez a GCW00 jelű Gold Continuous Contract árat mutatja), és májusban akár 3425,3 dollárért is el lehetett azt adni. Vagyis aki a legjobbkor, a két szélsőértéken szállt be és ki, az tényleg extrém esetben akár 15 százalékot is kereshetett egy hónap alatt.

Bezzeg ha a magyar krumpli KSH-s átlagárára is lehetne szerződni!

Noha a KSH ezt nem emelte ki a múlt szerdán publikált inflációs gyorsjelentésében – amelyből kiderült, hogy besült Nagy Márton árrésstopos árleszorító trükkje, a fogyasztói árak növekedése ismét gyorsult, az élelmiszereké pláne –, a burgonya átlagos ára májusban 20,3 százalékkal meghaladta az áprilisit. Ezt a számot az inflációs gyorsjelentéshez kapcsolódó részletes adatok között találtam az úgynevezett Stadat adatbázisban.

Igazán kiugró érték volt ez, a második legnagyobb drágulást a „belföldi üdülés” soron találtam, de ott is csak 3,8 százalékot (ahogy jön a szezon, hónapról hónapra nőnek a turisztikai szolgáltatások tarifái, bár ez a mostanra erősen NER-érdekeltségűvé vált ágazat még nem keltette fel Nagy Inflációletörő Márton figyelmét). Rá is kérdeztem a statisztikai hivatalnál, hogy nem adatrögzítési hiba történt-e, hiszen egy 20 százalékot meghaladó termékdrágulás elég figyelemreméltó lenne, ehhez képest a gyorsjelentésben sem említették.

A KSH válaszából kiderült: a szám pontos, de egy szezonális jelenségből adódik. „A jelentős havi árnövekedés a burgonya esetében május hónapban tipikusnak mondható (…) az évben először ilyenkor válik elérhetővé a korai típusú burgonya, melynek az ára ebben a hónapban a szezonalitásból fakadóan magasabb, míg a következő hónapok folyamán jellemzően fokozatosan mérséklődik” – írták. Emellett felhívták a figyelmet arra, hogy az általam is látott Stadat-táblából kiderül: a korábbi években is hasonló mértékű havi áremelkedés volt.

És valóban: tavaly májusban havi alapon 16,5 százalékos volt a növekedés, tavalyelőtt májusban az ideit is meghaladó mértékű, 31,2 százalékos, de például 2021 májusában a 40 százalékot is meghaladta.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy egy ilyen extrém drágulás miért nem szerepel az inflációs gyorsjelentésben (nem csak az ideiben, az előző éviekben sem). A KSH válasza szerint „a termék kis súlya miatt nem került külön kiemelésre” a krumpliár változása, „de az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6%-os átlagos árnövekedését kiemeltük”.

Magyarán a burgonya nem olyan jelentős tétel egy ember bevásárlókosarában, hogy arra szót kellene vesztegetni. A KSH táblázata szerint idén a burgonya súlya valóban csak 0,278 százalékos az inflációszámoláshoz kialakított fogyasztói kosárban (négy éve még 0,358 százalékos volt), miközben a friss zöldség vagy gyümölcs súlya meghaladja az 1 százalékot. A burgonyáéhoz hasonló súllyal a KSH többek között a „dió, mák, mogyoró”, a férfi cipők, a porszívók és klímák, továbbá az újságok, valamint a tanszerek és írószerek árát veszi figyelembe az infláció kiszámításakor.