A Fővárosi Törvényszék munkaügyi kollégiuma elutasította Ádám Zoltán keresetét, aki azért perelte be a Corvinus Egyetemet, mert 2023. októberében azonnali hatállyal kirúgták.
Ádámnak meg kell fizetnie a több százezres perköltséget is.
A bíró szerint jogszerű volt az azonnali hatályú felmondás. Ádámot a Domahidi Ákos kancellár által vezetett szabálytalansági eljárás után arra hivatkozva rúgták ki, hogy tiszteletlenül beszélt a kancellárral és rossz hírét keltette az egyetem vezetésének egy belsős Facebook-csoportban.
Miután a bíró az indoklásban sokat utalt az ügy részleteire, az indoklás előtt összefoglaljuk röviden az előzményeket.
A szabálytalansági eljárás közvetlen előzménye, hogy Ádám Zoltán 2023 februárjában etikai eljárást kezdeményezett, miután egy diák – Megdet Rahimkulov milliárdos unokája – úgy is levizsgázhatott, hogy eredetileg nem teljesítette a vizsgára bocsátás felételeit.
A diák Ádám kurzusára járt, a vizsgájának megtagadása ügyében nem egyedül döntött, konzultált a tantárgyi felelőssel, Vyacheslav Arbuzovval.
A diák édesanyja ezután többször járt az intézményben annak érdekében, hogy a fiú mégis vizsgázhasson (ami szintén nem szabályos), majd az egyik dékán le is vizsgáztatta.
Az Ádám Zoltán által kezdeményezett etikai eljárás első fokon megállapította a rektor, illetve két dékán felelősségét a szabálytalanul lebonyolított vizsga miatt, majd másodfokon Szabó Lajos rektorhelyettes – későbbi megbízott rektor – felmentette a vétség vádja alól az ügyben érintett két dékánt, a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató vezette kuratórium pedig a rektort. (Rahimkulovék személye azért is érdekes, mert meghatározó Mol-részvénnyel bírnak.)
Az etikai vizsgálat után Szabó Lajos arra hivatkozva, hogy az több hiányosságot feltárt, szabálytalansági eljárást indított, amelyet a kancellár, Domahidi Ákos vezetett le.
Itt már nem a Rahimkulov unoka vizsgázásának körülményeiről volt szó, és Ádám úgy érezte, az egyetem valójában a felelősséget akarta szétkenni.
A szabálytalansági eljárás során került elő egy másik hallgató esete, aki szintén úgy vizsgázhatott le, hogy nem teljesítette a megszabott feltételeket (vagyis nem töltött ki elegendő számú kvízt).
Ezt a diákot „B hallgatóként” emlegették a tárgyaláson, és ő nem Ádám kurzusára járt, hanem Vyacheslav Arbuzovéra, tőle is kapott engedélyt a vizsgázásra.
Az egyetemen lefolytatott szabálytalansági eljárás során Arbuzov először azt mondta, róla is egyeztetett Ádámmal, második körben viszont már azt, hogy nem emlékszik, Ádám viszont ugyanott arról beszélt, a „B hallgatóról” nem egyeztettek.
A bírósági tárgyalás hónapokkal ezelőtt kezdődött, több tanút, köztük az egyetem vezetését és a tantárgyi koordinátort, Arbuzovot is meghallgatták. Ő a hvg.hu tudósítása szerint arról beszélt, abban a hitben volt, hogy a „B hallgató” későn iratkozott be, így önhibáján kívül nem tudott elég tesztet kitölteni a vizsgához, ezért adott neki lehetőséget.
Szabó Lajos korábbi megbízott rektor a tárgyaláson közölte, ez nem így volt, a „B hallgató” nem csúszott annyit, hogy ne tölthette volna ki a tesztet.
A bírósági tárgyalásokon úgy tűnt, az egyetem számára a hallgató ügye kulcsfontosságú, mert részben ezzel akarták igazolni, hogy Rahimkulovot valójában diszkriminálták, Domahidi Ákos pedig a tárgyaláson arról beszélt, Ádám stílusa akkor változott meg, mikor ezzel a diákkal kapcsolatos kérdéseket kapott.
A két hallgató ügyéről a bíróság végül nem mondott semmit, itt az számított, Ádám Zoltán milyen hangnemben levelezett a kancellárral.
A szabálytalansági eljárás során Ádám Zoltánt is meghallgatták, ahol idézett levélváltásából Arbuzovval.
A meghallgatás után Domahidi Ákos kancellár kérte, hogy ezt is küldje át neki Ádám, mire a docens átküldött egy levélfolyamot, amiben pont a kért levélváltás nem volt benne.
A kancellár több körben kérte ezeket, de Ádám abban a hitben volt, hogy ezeket is átküldte - elmondása szerint a képernyőjén a levelezőprogram így mutatta, bár az egyetem informatikai vezetője szerint ez kizárt -, ezért nem értette, mit akar Domahidi, és egyre élesebb hangnemben kommunikált.
Volt egy olyan megjegyzése, amivel Szabó Lajos akkori megbízott rektor interpretálásában már Domahidi szellemi képességeit vonta kétségbe, majd őt magát is sértegette, mikor közölték vele a kirúgását.
Ádám és az általa beidézett tanúk arról beszéltek, a docenssel szemben ellenséges hangulat alakult ki az egyetemen az etikai vizsgálat miatt, de az egyetem vezetése állítja, Ádám kirúgásának az etikai vizsgálathoz nem volt köze.
Az elsőfokon eljáró bíró azt mondta, Ádám az etikai eljárás megindítása után még 8,5 hónapig dolgozott a Corvinuson, így az ok okozati összefüggés megszakadt az etikai vizsgálat és a kirúgása között. Az alatt az időszak alatt semmilyen retorzió nem érte, holott Ádám több helyen nyilatkozott is.
A bíró azt állapította meg, hogy munkajogilag szabályszerű volt Ádám kirúgása: a felettese, Major Klára intézményvezető rúgta ki Szabó Lajos egyetértésével, a megfelelő határidőn belül.
A felmondás jogszerűségével kapcsolatban az együttműködési kötelezettség megsértését, és a levelek át nem küldését vizsgálta a bíróság.
Erről hosszan beszélt a bíró, de azt megállapította, Ádám valóban úgy hitte, hogy minden levelet elküldött, ezt alátámasztotta a bíróságon tett tanúvallomásán Arbuzov is, és a bíró szerint erre utalt az is, hogy Ádám egyre cinikusabb hangnemben kommunikált Domahidivel.
A bíró szerint Ádám és Domahidi között abszolút félreértés volt a levelezéssel kapcsolatban.
Az együttműködési kötelezettség megszegését a bíróság nem állapította meg, de a bíró szerint Ádám súlyosan gondatlanul járt el, amikor ilyen stílusban írt a kancellárnak.
„A feleperestől elvárható lett volna, hogy amikor jól körülhatárolható megkeresést kap, egy időt és energiát nem igénylő összevetést elvégezzen a levelezésében úgy, hogy akkor már megkapta a meghallgatása jegyzőkönyvét is” - mondta a bíró. Felrótta azt is, hogy Ádám úgy osztotta meg a kancellárral folytatott levelezését az egyetemi Facebook-csoportban, hogy arra nem kért tőle engedélyt, holott Arbuzovot megkérdezte, hogy átküldheti-e a levelezésüket a kancellárnak.
A bíró hangsúlyosan figyelembe vette a HR-vezető vallomását is, aki a tanúkénti meghallgatásán arról beszélt, az egyetem számára beláthatatlan következményei lettek volna annak, ha szó nélkül hagynak egy olyan esetet, amikor a munkáltatói utasítást nem tartja be valaki.
Ugyan Ádám azt is számon kérte, hogy milyen alapon kér tőle bármit a kancellár, a bíró szerint ebben az eljárásban egyértelmű volt a hierarchia.
Ádám a döntés után azt mondta, nem erre az ítéletre számított, de azt később, az írásos ítélet áttanulmányozása után döntik el, hogy fellebbeznek-e.
Ádám arról is beszélt, ő 2022 óta küzdött az egyetem vezetésével (már az etikai eljárás előtt is fordult bírósághoz az egyetem kommunikációs rendelete miatt, és szakszervezeti vezetőként és Alkalmazotti Tanács tagként is többször konfrontálódott velük), ezért az egész folyamatot egy tágabb összefüggésben kellett volna nézni.
Az ügyet persze lehet úgy is értelmezni, ahogy a bíró tette, és tiszteletben is tartja, de az szerinte egy szűk, egyoldalú olvasat, hiszen már az etikai eljárás is egy ellenséges közegben indult.
Ádám úgy érzi, a kancellár szólhatott volna, hogy félreértette őt, és segíthetett volna feloldani azt, ehelyett egyre nehezebb helyzetbe hozta. „Ennek valószínűleg az volt a célja, hogy ő a nap végére azt mondhassa, én mulasztottam.”
Az ítélet a legkevésbé sem változtat azon, hogy ő szeretné visszakapni az állását a Corvinuson, csak szerint az az eljárás, amit az egyetem vezetése vele szemben folytatott, a dolgozók megfélemlítését szolgálta. Az ítéletnek így szerinte van egy olyan üzenete, hogy a dolgozók ne nagyon ugráljanak, ne mondjanak ellent, mert abból baj lesz. Ezt tartja a legsúlyosabb problémának.
A Corvinus Egyetem a döntés után azt közölte, „elégedetten fogadták” az ítéletet, ők kitartottak amellett, hogy a felmondás jogszerű és arányos volt.
Miután a döntés ellen még lehet fellebbezni, ennél részletesebben egyelőre nem kommunikálnak.
A bíróságon kiderült, ezt, és a másik megjegyzést súlyos sértésnek vette Szabó Lajos. Ádám munkaügyi perében szerdán a Corvinus több vezetőjét hallgatták meg, akik sok új részletet osztottak meg a szabálytalansági eljárásról, aminek a végén elküldték Ádámot.
Hosszú ideje tart Ádám Zoltán pere, akit azonnali hatállyal rúgtak ki a Corvinusról. Ő volt az, aki etikai vizsgálatot kezdeményezett Megdet Rahimkulov unokájának vizsgája ügyében, de az egyetem szerint a kettő nem függ össze.