Ásványfixált Tuskó Lady a bányában: itt a mindent vivő új magyar bormarketingfilm külföldieknek

Áll egy egzaltált, nadrágkosztümös asszony valami bánya üregében, majdnem töksötétben, bányászsisakban, a homlokán fejlámpával és olyan furcsa intonációval, mint egy lúdtojás méretű brikettet tartana a szájában, azt mondja

That volcanic past of the land still runs deep into our bold mineral rich wines

vagyis a hivatalos fordítás szerint

A talaj vulkanikus múltja ma is ott rejlik a karakteres, ásványos borainkban.

Közben olyan a beállása és úgy hadonászik a kezével, mintha egy segélykoncerten énekelne. „Feisty, right?" vagyis „Tüzes, ugye?" - kérdi ekkor váratlanul, a nyolcvanas évek hangalámondásos pornó videókazettáinak jellegzetesen szenvtelen stílusában. Épp rámondanád, hogy „még nem egészen, de igyekszem", amikor kiderül, hogy ez csak szónoki kérdés volt, mert Tuskó Lady folytatja. „Pont, mint a magyar lélek” - jelenti ki, olyan zengzetes hanghordozással, mintha jósnőt játszana egy kabarétréfában.

A talaj ekkor megremeg, tompa dobbanások hallatszanak, a kamera meg ugrálni kezd. Mi ez? Sújtólégrobbanás? Bányaomlás? Kitört a tűzhányó? Kocsis Máté tényfeltáró bejárás keretében ellenőrzi, hogy tényleg buzi-e a hét törpe? Nem derül ki, mert a kamera ekkor felfelé indul, keresztül a kőzet- és talajrétegeken, míg fel nem ér a felszínre, méghozzá egy szőlőültetvényen, a tőkék között. Egy másodperc és feltűnik a korábban megismert, Dávid Ibolya-hasonmás asszony is, létrán mászik ki egy lyukból, az arca kormos-szenes és minden átmenet nélkül azt mondja:

„Más tájakon a löszös talaj tölt meg eleganciával és mélységgel minden emlékezetes kortyot."

Én igazán lekes sárpogácsakészítő voltam kiskoromban, gimiben már egy loncsos és sáros kutyával osztottam meg az ágyam, de a sár megivása még nekem se jutott eszembe, respekt!

A film egyébként azzal kezdődik, hogy az ásvány- és talajfixált nyanya meg a lánya és annak a faszija felcsalnak a lakásukra egy pénzesnek látszó, szakállas külföldit, akit azzal szívatnak, hogy magyar borféleségek kis kártyákra felírt nevét kell megpróbálnia kimondani.

Olaszrizlig, aszú, szamorodni, pezsgő, ilyenek. A lány faszija ekkor okoskodni kezd arról, hogy a magyarok kapcsolata olyan régi a borral, hogy van rá külön magyar szó és nem latinul utalunk rá. Ahhoz képest, hogy laza vacsorázgatásnak nézett ki a dolog, egyre több az okoskodás. El is hangzik a jelszó, hogy „ássunk egy kicsit mélyebbre", úgyis mint let's dig a little deeper, mire a vacsoraasztal elkezd lefelé mozogni, bele a talajba, de ekkor kiderül, hogy nem sima olaszrizlinget vagy szamorodnit ihattak, hanem maszlagos sámánbort, mert a föld alatt egyszer csak egy vulkánhoz érkezünk meg, ami egy óriási, lávafolyamoktól megvilágított fennsíkon áll.

Arra próbálnak utalni, hogy a magyar föld belül is hagymaszerkezetű? Ez nem derül ki, mert a nyanya megragad egy borospoharat és lepattant a székéből, és annyira örül annak, hogy az alatta kígyózó lávafolyamok nem olvasztották meg a hőálló cipőjét, hogy puszta kézzel felemel egy követ az izzva füstülgő talajról és azt mondja, hogy This rock was shaped by fire ten million years ago, vagyis hogy a követ a tűz formálta tízmillió éve, ezután kerülünk át egy ugrással a föld alatti fennsíkról a bányába.

Hogy mi ez?

Nem a Balázs Béla Stúdió archívumából előkerült kísérleti videó, nem is Herendi Gábor új debilfilmjének trélerje, hanem a Magyar Bormarketing Ügynökség legújabb imázsfilmje és csodafegyvere, aminek a kísérőszöveg szerint az a célja, hogy megszólítsa a világ borkedvelőit Kínától az Egyesült Államokig. Nem is kérdés, hogy ez sikerülni fog és az ásványfixált Tuskó Lady hatására több tankhajónyi szamorodni indul útnak a fizetőképes ázsiai löszkedvelők és tufarágcsálók irányába.

A mestermű rendezője, Mednyánszky René a bemutatón arról beszélt, hogy a célja az volt hogy mint Alice a Csodaországban, a nyúl üregébe bevonzani, megragadni a külföldi borfogyasztókat!A film olyan erős, hogy ezt messze túlteljesíti: a nem a direkt célcsoportba tartozókat is elvarázsolja, például engem is.

Ha van alkotás, ami miden fillér közpénzt megért, akkor ez az. Hogy mennyi pénzt és miért, azt megkérdeztem az állami bormarketingesektől. Azt ígérték, hogy a jövő hét elején válaszolnak, ha megtörtént, újra jelentkezem.