Bulgária a jelek szerint manipulált inflációs adatokkal és a saját egészségügye rovására érte el, hogy az ország teljesítse az euró bevezetésének legnehezebb feltételét, az infláció visszaszorítását. Erről a Politico éppen akkor ír, amikor az euróövezet államainak végső döntést kell hozniuk Bulgária csatlakozásáról.

A tervek szerint Bulgária 2026. január 1-től cseréli le a levát euróra. Az elmúlt hetekben arról szóltak a hírek, hogy az ország nagy nehezen, de végül csak teljesíti az ehhez szükséges inflációs célt, leviszi a 12 havi inflációt a megkívánt 2,8%-os szint alá.

Miután áprilisban bejelentették, hogy hirtelen 1,2%-kal mérsékelték az inflációt, és ezzel éppen bementek a küszöb alá, az euróövezet összes tagállama kijelentette, hogy támogatja Bulgária csatlakozását, mert Szófia ezzel minden kritériumnak megfelel.

Mint azonban a Politico pénteki cikkében írja, ezt Bulgária egy sor, államilag meghatározott díj statisztikai csökkentésével érte el. Áprilisban érdemi indoklás nélkül közel tíz százalékkal csökkentették a vasúti viteldíjakat és a postaköltségeket, de az inflációs index csökkenésére messze legnagyobb hatással az állami egészségügyben elszámolt kórházi napidíjak radikális visszanyesése volt: egyik napról a másikra az ötödére vitték le a kórházi ellátás után az intzéményeknek adott állami támogatásokat. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy márciusról áprilisra 1,2 százalékponttal csökkent a hivatalos éves infláció, ami így már megfelelt az euróbevezetés feltételeinek.

„Úgy tűnik, hogy Bulgária inflációs adatait manipulálták, és azok valamivel jobbnak tűnnek, mint amit a valódi inflációs mutatók mutatnának”

– idézi a Politico Steve Hankét, a Johns Hopkins Egyetem professzorát, aki a kilencvenes években tanácsadóként segített kitalálni a bolgár valutatanács formáját. Szerinte a pénzkibocsátás mértéke alapján a valós infláció inkább 6 százalék körül lehet.

A Bulgária euróövezeti csatlakozásáról szóló végső döntést az Európai Tanács fogja július 8-án meghozni.