„A rendelkezésre álló adatok alapján arra számítunk, hogy a bruttó hazai termék a második negyedévben is stagnálhat, ezt követően az év második felében 1,5-2 százalék között alakulhat a bővülés. Mindez összességében 0,8 százalékos éves növekedést jelent” – erről Varga Mihály jegybankelnök beszélt kedd délutáni sajtótájékoztatóján. A pénzügyminiszteri székből idén tavasszal az MNB élére átültetett Varga szerint elsősorban a beruházások jelentős visszaesése fékezi tartósan a magyar gazdaságot.
A mostani jegybank prognózis nagyon komoly csökkentés az eddigihez képest. Márciusban, a hivatalba lépése utáni első sajtótájékoztatón még 1,9-2,9 százalék közötti GDP-növekedést jósolt az MNB.
Másrészt ez az előrejelzés kemény üzenet Vargától az utódjának, az őt a kormányból kitúró Nagy Márton gazdasági csúcsminiszternek. A Nagy nevével fémjelzett, a parlament által a múlt héten elfogadott 2026-os költségvetési törvény ugyanis úgy számolt, hogy idén 2,5 százalékos, majd jövőre már 4,1 százalékos lesz a GDP bővülése. Az MNB által most jósolt 0,8 százalék hasonlóan negatív előrejelzés, mint amit piaci elemzők és az Európai Bizottság mondanak. A legtöbb prognózis úgy szól, hogy idén az 1 százalékos GDP-bővülés sem jön össze – ebbe a sorba álltak most be Vargáék is.
Varga arról is beszélt: a jegybank az előrejelzésében azzal számol, hogy az árrésstopok a kormány által bejelentett időpontban véget érnek, ami nyár végét jelentheti. Az idei évi 4,7 százalékos éves átlagos inflációról szóló előrejelzésük ez alapján a várakozásuk alapján készült, de elmondta: a fogyasztói árak az év hátralévő részében az inflációs célsávon kívül alakulnak majd. Az MNB most úgy számol, hogy jövőre 3,7 százalékos lesz az infláció, majd 2027-ben érik el a jegybanki célnak számító 3 százalékot.