Újabb jele annak, hogy elengedtük az EU-s pénzeket: Nagy Márton egy Kína által dominált bankkal tárgyalt magyarországi közlekedésfejlesztésekről
„Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank jelentős szerepet játszhat Magyarország közlekedésfejlesztésének kulcsprojektjeiben” – így kezdődik Nagy Márton gazdasági miniszter Facebook-posztja, amelyben arról számol be, hogy részt vett az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) közgyűlésén. A bank kínai kezdeményezésre jött létre a 2010-es évek közepén, a mostani volt a tizedik közgyűlése. A legnagyobb tulajdonosa 26,54 százaléknyi szavazattal Kína, majd jön India 7,58 és Oroszország 5,96 százalékkal; további három országnak 3, kettőnek 2 százalék fölötti szavazati részesedése, és van számos kis részarányú tulajdonosa is.
A miniszter bejegyzéséből kiderül, hogy Nagy három magyarországi fejlesztésről tárgyalt az AIIB menedzsmentjével:
- a magyar-szerb határátkelők kapacitásának bővítéséről,
- a V0 vasúti körgyűrű építéséről
- és a hazai elektromosautó töltőállomások hálózatának fejlesztéséről.
A bank jövő évi közgyűlésének egyik alelnökévé választott Nagy Márton bejegyzése újabb jele annak, hogy a magyar kormány letett az európai uniós pénzekhez jutás esélyéről, és már olyan alapvető infrastrukturális fejlesztéseket is inkább ázsiai hitelből valósít meg, amire uniós források is lehettek volna.
A miniszter erről persze nem tesz említést, szerinte csak arról van szó, hogy „Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségre törekszik”, ami a fejlesztési bankokra is vonatkozik. Ezrét szerint a nyugati bankokkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Európai Beruházási Bankkal (EIB) éppúgy fontos az együttműködés, mint az AIIB-vel.
Nagy Márton a bejegyzése szerint a bank közgyűlésén arról is beszélt, hogy „a magyar kormány elkötelezett az AIIB-vel való együttműködés további mélyítése mellett, különös tekintettel az új infrastrukturális projektek indítására és a fenntartható, innovatív beruházások támogatására”. Amit nehéz másként érteni, mint úgy, hogy a tavalyi 1 milliárd eurós kínai gigahitel után újabb ázsiai forrásból származó, ezúttal deklaráltan fejlesztési célú hitel felvételére készül a kormány.