Hsziáo Pi-hin tajvani alelnök 2024 márciusában Prágába látogatott. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy egy kínai diplomata követte az alelnök kocsiját, de őt a rendőrök időben lekapcsolták.
A prágai hírszerzés most újabb részleteket közölt az ügyről. A kínai diplomata valójában neki akart ütközni a tajvani alelnök kocsijának. Az értelmetlennek tűnő akciót ráadásul nem a pillanat szülte, azt a nagykövetségen jó előre megtervezték.
Kína ugyan nem ismeri el Tajvant, a cseh hatóságok szerint az akció tervei diplomáciai egyezményt sértettek, és persze veszélyeztették Hsziáo Pi-hin biztonságát.
A tajvani alelnök szombaton köszönetet mondott a cseh hatóságoknak.
Kína szerint Csehország súlyosan beavatkozott, amikor fogadta a tajvani delegációt.
Peking Tajvant a saját tartományának tekinti, célja a terület visszaszerzése.
Eredetileg száznál is több ország ismerte el a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant, mára ez a szám 12-re csökkent. Ezeknek az országoknak a súlya csekély, az amerikai kontinensről Belize, Guatemala, Haiti, Paraguay, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Óceániából a Marshall-szigetek, Palau és Tuvalu, Afrikából Szváziföld, Európából a Vatikánváros.
Tavaly helyszíni riportban írtunk Tajvanról, a világ egyik legfeszültebb régiójáról, ahol egy esetleges konfliktus beláthatatlan károkat okozna a világgazdaságnak is.
(Via Guardian)
Az elmúlt évtizedekben megszületett a függetlenséget egyre erősebben óhajtó tajvani nemzet. Nemzetközi jogi szempontból Kína helyzete Tajvannal szemben nem hasonlítható az orosz–ukrán ellentéthez, de a kommunista hadsereg mégsem kockáztathatja meg az inváziót. A status quo egyelőre mindenkinek jó. Főleg a világgazdaságnak.
Az év elejének legfontosabb választását Tajvanon tartják, az eredményt Pekingtől Washingtonig mindenhol izgatottan figyelik. Helyszíni riport a szigetországból, amit a legszorosabb szövetségesei sem ismernek el önálló államként, és amit Kína egyre gyakrabban fenyeget bekebelezéssel.