„Az adatok revíziója hazai szinten lezárult. Az Eurostat által végzett validálás zajlik jelenleg” – válaszolta a szegénységi adatokkal kapcsolatos felülvizsgálatról szóló kérdésünkre a KSH. A téma azután került a figyelem középpontjába, hogy áprilisban, majd júniusban egy-egy olyan cikk, illetve az alapjául szolgáló tanulmány jelent meg a Válasz Online-on, amelyek azt mutatták be, hogy valami nagyon nem stimmel a hivatalos szegénységi adatokkal.

Kutatók előbb arra figyeltek fel, hogy a hivatal 2018-ban és 2022-ben olyan nagyon furcsa szegénységi adatokat hozott ki, amelyekben irreálisan sok családnak csúszott épp egy picivel a szegénységi küszöb fölé a jövedelme, amely összeg ráadásul nagyon sok családnál forintra azonos volt. A nemzetközi kutatásokban megszokott, „dombot” formázó jövedelmi grafikonokkal szemben ezáltal egy olyan dombot láthattunk, amelybe épp a szegénységi határon, vagyis pontosan afölött egy „kilátó” épült.

A bizarr és életszerűtlen eloszlás miatt 2017-2018 táján hirtelen óriási javulás kezdődött a magyarországi szegénységi adatokban, a hivatalos gyermekszegénység például 2015-2020 között 63 százalékkal csökkent, miközben az ágazatban dolgozók nem ezt tapasztalták. Egy korábbi KSH-elnökhelyettes szerint „természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai”.

A második, júniusi tanulmányban még meghökkentőbb adatok láttak napvilágot. Aszerint a hajszálra pontos, szegénységi sáv fölötti nettó jövedelmek úgy jöttek ki, hogy a 2014-2021 közötti időszakban a mintába került háztartások egy jelentős részében, esetenként nagyjából egyharmadában az éves nettó jövedelem meghaladta a bruttót, vagyis "a személyek 11-30%-a nem fizeti az adót, hanem kapja". Ez természetesen teljes nonszensz, a kutatóknak a NAV is megerősítette, hogy ilyen nem lehetséges.

A statisztikai hivatal május elején reagált a kutatók első állításaira – a második, bruttónál nagyobb nettó jövedelmet feltáró tanulmányt szó nélkül hagyták –, visszautasítva „az adatok szándékos befolyásolására vonatkozó vádakat”. Azt írták akkori sajtóközleményükben, hogy egyébként éppen egy „tervezett nagyrevíziót” hajtanak végre „a szegénységi adatokat biztosító adatfelvétel vonatkozásában is”. Azt is bejelentették, hogy annak lezárulta és az adatokat eurostatos validálása után a KSH „az adatfelhasználók széles csoportjának bevonásával szakmai fórumot tervez tartani 2025. június 30-át követően”.

Miután június 30-át követően vagyunk, megkérdeztük a KSH-t az adatok felülvizsgálatáról, illetve a felmérésük szerint a lakosság egy részének zsebébe érkező adókról és a fillérre ugyanakkora (szegénységi határ fölötti) nettókról is. A hivatal ez utóbbira most sem reagált érdemben, csak ennyit írtak: „A KSH – mint minden adatelőállítása során – a szegénységi adatok esetében is a legnagyobb gondossággal, a szakmai és etikai normák betartásával jár el, és visszautasít minden olyan vádat, amely az adatok szándékos befolyásolását feltételezné. Az EU-SILC adatokat az Eurostat minden évben validálja és a validációt követően a hazai adatokat publikálja”, valamint azt, hogy a revideált adatok megjelenéséig a májusi sajtóközleményben „szereplő információk az irányadók”.

A statisztikai hivataltól azt is kérdeztük, hogy az Eurostattól érkezett-e hozzájuk bármilyen jelzés a jövedelmi szegénységi adatairól megjelent, azok hitelességét megkérdőjelező, azok furcsaságára rámutató publikációk óta. Erre sem adtak érdemi választ, azt írták, hogy az uniós statisztikai intézménnyel „a revízió tartalmáról, ütemezéséről, technikai megvalósításáról” folytattak egyeztetést, hozzátéve, hogy ezt a felülvizsgálat szándékát már 2024-ben jelezték az Eurostatnak.