Történelminek mondott megállapodást kötöttek Párizs mellett Új-Kaledónia jövőjéről: a függetlenségpárti és a Franciaország-párti erők megegyeztek egy új konstrukcióról, ami egyszerre szól egy új, nemzetközileg is elismerhető állam megteremtéséről és a francia fennhatóság új formában való folytatásáról.

A Párizstól 17 ezer kilométerre, szó szerint a Föld másik felén lévő Új-Kaledónia Franciaország egyik tengeren túli területe, ahol hosszú ideje küzdenek a bennszülött kanak csoportok a függetlenedésért - így ez az egyik utolsó, a szó klasszikus értelmében vett antikolonialista harc egy egykori gyarmattartó ellen.

A Cook kapitány által 1774-ben felfedezett melanéziai szigetet a franciák III. Napóleon alatt annektálták, majd fegyencgyarmatot hoztak létre. A XIX. század második felében több mint húsz ezer rabot szállítottak ide, később ők lettek a francia telepes társadalom megalapozói, miközben a kanak őslakosokat földjeiktől megfosztva rezervátumokba kényszerítették.

Az elmúlt években, 2018 és '21 között három népszavazást is tartottak a függetlenségről, ám ezek mindegyikén a francia fennhatóság támogatói győztek. Tavaly aztán, amikor szavazati jogot akartak adni a francia betelepülőknek (jelenleg még az sem szavazhat, aki 1998 után költözött ide), a kanakok attól tartottak, hogy ezzel végképp permanens kisebbségi helyzetbe kerülnek. A kitörő zavargásokban amiben 14-en meghaltak (még magyarokat is evakuálni kellett a polgárháborús feszültségből), és a káosz következtében a sziget GDP-jének a tíz százaléka is odaveszett a becslések szerint.

A mostani megállapodás a függetlenségpárti és a francia fennhatóság támogatói között kölcsönös kompromisszumokkal jött létre - hangsúlyozzák az első kommentárok.

Az új konstrukció lényege, hogy a francia alkotmány által elismerten kikiáltják Új-Kaledónia államot, ami a függetlenség szokásos alapvető ismérveivel rendelkezik: önálló állampolgárságot biztosít, más országok is elismerhetik, és még a külügyek intézése is Noumeába (ez a 270 ezres lakosságú szigetcsoport fővárosa) kerülhet.

Eközben ugyanakkor a francia fennhatóság is megmarad: a lakók kettős állampolgárként a francia állampolgárságot is megőrzik, és Franciaország azt is vállalta, hogy hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, különösen a stratégiai fontosságú nikkelbányászatban.

Lényegében tehát egy Franciaországon belüli új államról van szó, egy olyan specifikus alkotmányjogi megoldással, amiből mindenki ízlése szerint emelheti ki az önállóságot, a növekvő autonómiát vagy a francia eszmény folytatását. A letelepedési engedéllyel rendelkező franciák is szavazati joghoz jutnak, ha már legalább 15 éve élnek a szigeteken.

A mostani egyezségről még a francia parlamentnek is szavaznia kell, jövőre pedig népszavazáson is meg kell erősíteni Új-Kaledóniában - a francia lojalisták ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy ez lesz az utolsó népszavazás a hovatartozásról, így szerintük a Franciaországtól való teljes elszakadás is lekerül a napirendről.