Miután a Válasz Online a beszámolók alapján arra jutott, hogy az eddig ismertnél háromszor nagyobb vagyona lehet Tiborcz Istvánnak, egy 18 pontból álló kérdéssort juttatott el a miniszterelnök vejéhez. Ezek mindegyike gyakorlatilag arra irányult, hogy az egyes, sajtóban bizonyos egyezések alapján hozzá kötött magántőkealapokban van, vagy volt-e közvetve vagy közvetlenül befektetése.

A BDPST Zrt. sajtófelelőse először egy sms-ben jelezte, hogy köszönik a kérdéseket és jelentkeznek a válaszokkal, majd mégis gyakorlatilag elhajtották őket. A lap ugyanis az alábbi szöveget kapta válaszul:

„Tiszteletben tartjuk a sajtó munkáját, ugyanakkor a BDPST Groupról rendszeresen megjelenő, véleményünk szerint elfogult, a valóságot sokszor nélkülöző vagy torzító tartalmai és megnyilvánulásai alapján nem kívánunk reagálni a kérdéseire. Megértését köszönjük.”

Márpedig a lap biztos abban, hogy jó címre mentek a kérdések, hiszen piaci szereplők egyértelművé tették, hogy a kérdésekben érintett magántőke- és ingatlanalapok közül több is birtokol olyan vállalatokat, amelyekben a tényleges munkát a BDPST stábja végzi, és ezt emailekkel is igazolták.

Mindez azért is lehet érdekes, mert a kormány még a választások előtt számos értékes, történelmi léptékű ingatlant bocsátana árverésre, és a lap forrásai szerint Tiborcz István aktív szereplője lehet az új privatizációs folyamatnak.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapjára feltöltött prospektus szerint már árverezik, illetve hamarosan meghirdetik eladásra

• a Belügyminisztérium épületét a Lánchídnál,
• az Alpár Ignác tervei alapján készült volt pénzügyminisztériumi főhadiszállást a József nádor téren,
• a Miniszterelnöki Kabinetiroda egykori bázisát a Garibaldi utcában,
• az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma hajlékát az Arany János utcában,
• az adóhatóság teljes tömbjét (Széchenyi rakpart 5., 6., Akadémia utca 10., 12.),
• valamint például a Magyar Államkincstár Lechner Ödön által tervezett, Zsolnay cseréppel fedett Hold utcai palotáját.