Több ponton is alátámasztja az Integritás Hatóság (IH) elnöke ellen folyó büntetőeljárást az IH első két évét vizsgáló jelentés, amelyet az úgynevezett Alkalmassági Bizottság készített. (Ez a szervezet a hatóság megalakulásánál is szerepet játszott annyiban, hogy ők írták ki a vezetői posztokra szóló pályázatokat, illetve állították össze a listát, ami alapján az Állami Számvevőszék elnöke a köztársasági elnök felé javaslatot tett a kinevezésekre.)

Biró Ferenc ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik nyomozás, ami különösen kellemetlen fordulat egy korrupcióellenes vezetőjével kapcsolatban, de az Állami Számvevőszék elnöke nem kezdeményezte az elmozdítását. Ez az álláspontja a mostani jelentés után sem változott.

A gyanúsítás után Biró ártatlannak vallotta magát, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint viszont 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

A brüsszeli iroda

Az ügyészség két körben gyanúsította meg Birót, januárban amiatt, hogy a felesége is használhatott hivatali autót – emiatt a feleség ellen is nyomoznak -, februárban pedig többek között a brüsszeli „külképviselet” miatt.

Biró 2023. január 1-én kötött megbízási szerződést egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal azért, hogy az segítse az IH-t egy brüsszeli diplomáciai külképviselet felállításában és működtetésében, majd ugyanezzel a céggel kötött egy tanácsadási szerződést, hogy az IH uniós kommunikációját támogassa, illetve lobbizzon.

Az ügyészség szerint az IH nem jogosult diplomáciai külképviselet létesítésére, és a feladatai ellátásához a tanácsadói szerződésekre sem lett volna szükség, ám mindezekért Biró 62 milliót fizetett a cégnek.

A brüsszeli iroda ügye felbukkan az Alkalmassági Bizottság 68 oldalas jelentésében is, amit nyilvánosságra hoztak. Ebben a 68 oldalban már a válaszok is benne vannak, az eredeti megállapításokat – vagyis a működéssel kapcsolatos kifogásokat - és ajánlásokat csaknem 30 oldalon keresztül sorolják.

Az Alkalmassági Bizottság az ügyészséggel szemben azt nem véleményezte, hogy a brüsszeli iroda felállítása mennyire volt indokolt, de szerintük komoly összeférhetetlenségi, biztonsági és pénzügyi aggályokat vet fel az ügy, miután az irodát ugyanaz a tulajdonosi kör hozta létre, amivel aztán Biró tanácsadásra is leszerződött.

Az Alkalmassági Bizottság az javasolta, hogy az ilyen horderejű kérdésekben kizárólag az Igazgatóság egyhangú döntése alapján intézkedjenek és vállaljanak pénzügyi kötelezettségeket. Felvetették azt is, hogy ha az Igazgatóság támogatja az iroda fenntartását, akkor a működésével kapcsolatban készüljön egy belső szabályzat, a hatékonyságával kapcsolatos információk szerepeljenek a Hatóság éves jelentésében, a belső ellenőr pedig évente vizsgálja az irodát.

Válaszában Biró Ferenc visszautasította az összeférhetetlenségi aggályokat, és kifogásolja, hogy a jelentésben nincs semmi, ami ezeket a vádakat/aggályokat megalapozná. Biró szerint a Hatóság minden lépése átlátható, ellenőrizhető, és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

Az ügyészségi gyanúsításban felbukkanó autóról csak egy félmondatos utalást lehet találni az Alkalmassági Bizottság jelentésében, és csak annyit jegyeztek meg, hogy a gépjárműhasználati szabályzat a vizsgált időszakban (alakulástól 2024. november 30-ig) nem volt meg.

A módosított SZMSZ

A brüsszeli irodánál jóval hosszabban foglalkozik az Alkalmassági Bizottság a Hatóság működését meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzattal, ami az ügyészi gyanúsítás másik fő eleme.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Biró hivatali visszaélést követett el azzal, hogy úgy módosította az SZMSZ-t, hogy azzal az elnökhelyetteseket kizárta törvényes jogaik gyakorlásából, néhány jogkörüket jogellenesen korlátozta és bizonyos jogosítványokat önhatalmúlag gyakorolt.

Biró itt korábban azzal érvelt, nem akarta a helyettesek jogköreit csorbítani, de a hatóság fejlődésével a belső szabályozók is alakultak, amitől hatékonyabb lett a munkavégzés. „Ez feladatátadással is jár, kellő rugalmasságot igényel” – mondta a gyanúsítás után az elnök.

Az SZMSZ módosítása azonban nem csak az ügyészségnek nem tetszett, de az Alkalmassági Bizottságnak sem. A jelentésük végén táblázatba foglalták, mikor milyen pontokon módosult az SZMSZ – összesen nyolcszor -, a jelentésben pedig leírták, hogy egy kivétellel ezeket az elnök hagyta jóvá, és nem az Igazgatóság, amely az IH legfőbb döntéshozó szerve. Ennek Biró Ferenc elnök illetve Dabóczi Kálmán és Holbusz Tímea helyettesek a tagjai. Ez a testület csak a legelső változatot tárgyalta meg és fogadta el még 2022. novemberében, az alakulás környékén.

Az Alkalmassági Bizottság szerint „az SZMSZ módosítások jelentős mértékben érintették, tendenciózusan szűkítették az Igazgatóság hatáskörét”, és szerintük a hatáskört korlátozó módosításokat a jogszabályi változások sem indokolták. Szerintük a hatóság elnöke „explicit törvényi rendelkezés hiányában” nem jogosult egyoldalúan, elnöki utasításban meghatározni az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket.

Az SZMSZ addig módosult, hogy már az sem egyértelmű, melyik elnökhelyettes gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnök felett, ami azért probléma, mert ő tudná megállapítani a fegyelmi felelősséget is.

Az Alkalmassági Bizottság szerint a hatósághoz a vizsgált időszakban 367 bejelentés érkezett, 46 vizsgálat indult és 25 jelentést fogadott el az Igazgatóság. Menet közben viszont történt egy komoly változás: 2024. júniusától a vizsgálatok megindításáról már nem az Igazgatóság döntött, hanem – a jelentés szerint – a hatóság szakmai igazgatója. A változás szakmai és jogi indokait a Bizottság a vizsgálata során nem tudta megállapítani, és választ sem kaptak arra, miért volt szükség erre a módosításra, illetve, hogy az elnök által kiadott SZMSZ milyen jogi alapon változtatta meg egyoldalúan az Igazgatóság hatáskörét.

A jelentésük végén javasolták, hogy helyezzék hatályon kívül az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó SZMSZ módosításokat, vagy pedig hagyja azt jóvá az Igazgatóság, ahogy minden rájuk vonatkozó belső szabályzatot is.

Az Alkalmasság Bizottság egyébként azt is kifogásolta, hogy a lezárt vizsgálatok mindössze 57 milliárd forintnyi uniós pénzt érintettek, ami a teljes hazai támogatás 2,9 százaléka. Szerintük hatékonyabb operatív működéssel intenzívebb munkát tudtak volna végezni. Az IH elnöke ezt a részt is vitatja.

Biró Ferenc elnök ezekkel a megállapításokkal kapcsolatban azt írta, az SZMSZ módosítás jogszerűen történt, a jogalkotási törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a hatóság elnöke „az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szerv szervezetét és működését, valamint tevékenységét önállóan szabályozhatja normatív utasításban”, egy másik passzus értelmében a hatóság elnöke önállóan határozhatja meg az SZMSZ-ben a vezetése alá tartozó szervezet működését, így annak döntési körébe tartozó feladatait is.

Biró azt írta, a vizsgálatok megindításának kérdéskörét az SZMSZ-szel és a törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az elnöki utasítás, és szerinte a hatóság Vizsgálati irodájának vezetője illetve a szakmai igazgató részletesen elmondta a Bizottságnak a folyamatot. A válaszából kiderült, a Vizsgálati iroda a bejelentés vagy a hivatalból feltárt információk alapján „mérlegelési jogkörében megvizsgálja az eljárásindítás feltételeinek megalapozottságát”, de azt senki nem mondta, hogy a szakmai igazgató döntene, mint ahogy a jelentésben szerepel.

Biró szerint az sem igaz, hogy az Igazgatóság már ne hozna döntéseket, ugyanis a vizsgálati jelentéstervezet előterjesztése alapján mérlegelheti, hogy megalapozott volt-e a vizsgálat indítása vagy sem, „ekként a jelentés elfogadása során hoz döntést erről.”

Sok kérdésre nincs válasz

Csakhogy itt már egy utólagos döntéshozatalról van szó. Biró válasza nem győzte meg az Alkalmassági Bizottságot, akik válaszul leírták, fenntartják, hogy nem kaptak érdemi választ arra, miért változott a vizsgálatok megindításával kapcsolatos döntéshozatal.

Ezzel kapcsolatban elég részletes kérdéssort küldtünk az Integritás Hatóságnak. Nem csak a változás okára kérdeztünk rá, hanem arra is, hogy 2024. júniusa óta hány vizsgálatot folytattak le, ha nem indul minden bejelentés után hivatalból vizsgálat, akkor ki és mi alapján szelektál ezek között, ha viszont indul, akkor ki dönti el a sorrendet. Az is kérdés, hogy ki bírálhatja felül ezeket a döntéseket, és az elnök illetve elnökhelyettesek értesülnek-e arról, hogy milyen ügyekben nem indult vizsgálat. Ezekre nem kaptunk választ, az IH sajtóosztálya csak a megjelent közleményt illetve a hatósági választ küldte el, amiből ezek nem derülnek ki.

Megkérdeztük, mi lesz a brüsszeli irodával, de arra sem érkezett válasz. Mikor erre felhívtuk a figyelmet, annyi reakció jött, hogy a jelentésre adott 50 pontos cáfolatuk mindenre kiterjed, ezért kommentárt nem küldenek.

Biró egyébként – a Hatóság nevében – kifogásolta az egész jelentés módszertanát, és szerinte jogilag megalapozatlan, szubjektív és tendenciózus állítások is szerepelnek benne. Ezeket pedig értelemszerűen a Bizottság vitatta a válaszában.