Május és július között Oroszország Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálata (Rosstat) fokozatosan leállította szinte az összes kulcsfontosságú demográfiai adat közlését: először a valós idejű regionális adatok tűntek el a születésekről, halálozásokról, házasságkötésekről és válásokról, aztán június végén a Rosstat megtagadta a 2024-es végleges halálozási adatok nyilvánosságra hozatalát is. Ez az első alkalom, hogy ilyen előfordult – írja a Meduza.

A hasonló, 2022-es és 2023-as adatok korábban lehetővé tették a statisztikusok számára, hogy kiszámítsák az Ukrajna elleni háborúval összefüggésbe hozható többlethalálozást, és hogy ezzel megerősítsék a más módszertannal – például öröklési iratok alapján – végzett becsléseket. Ilyen kutatásokra mostantól már nincs lehetőség, ahogyan sok más tanulmány is ellehetetlenül, amik hivatalos adatokra épültek.

Volt már ilyen

„Lényegében minden olyan adat eltűnt, amit korábban havonta közzétettek. Egyedül két mutató maradt meg: az összesített termékenységi arány, valamint a harmadik és további gyermekek termékenységi rátája, amiket továbbra is régiónként, gördülő 12 hónapos bontásban közölnek. Úgy tűnik, ezek azért maradhattak fenn, mert a regionális kormányzók teljesítménymutatóinak részét képezik. Mivel azonban ezek valódiságát most már semmilyen módon nem lehet ellenőrizni, az adatok manipulálásának kockázata jelentősen megnőtt” – mondta egy biztonságból névtelenséget kérő demográfus az orosz Bereg nevű, független újságírókból álló csapatnak.

Ahogy azt a szakértő is említette, elérhetetlenné vált szinte minden havi demográfiai adat. Elsőként az abszolút számokat – a születések, halálozások, házasságkötések és válások adatait, beleértve a regionális bontásokat –, majd fokozatosan minden halandósággal kapcsolatos adattípust titkosítottak. Emellett a regionális anyakönyvi hivatalok vagy zárolták a hozzáférést a korábban publikált táblázatokhoz, vagy törölték azokat, megszüntették a frissítéseket, illetve eltávolították a weboldalakat, ahol ezek az adatok korábban elérhetők voltak.Ráadásul mindez megdöbbentően gyorsan történt: május közepétől június közepéig szinte mindent korlátoztak. Az egész egy kormányrendeletnek köszönhető, amiről csak azért tudni, mert a Rosstat valamiért válaszolt egy érdeklődő statisztikusnak. Korábban az adatok eltávolítását technikai hibákkal vagy dokumentációs eljárások megváltozásával magyarázták, vagy egyszerűen csak nem válaszoltak. Onnan lehetett sejteni, hogy szigorítás lesz, hogy a Rosstat nem tette közzé a 2025 márciusára vonatkozó szokásos regionális bontású adatokat. Ehelyett csupán az országos összesítést publikálták jelentős késéssel májusban, százra kerekítve, összesítve, az év elejétől számítva.

Amellett, hogy az eddiginél is nehezebben lehet követni a háborús veszteségeket, más hatásai is lesznek a titkolózásnak. Ezeket az adatokat az egy főre jutó finanszírozás kiszámításához is használják – juttatások, támogatások, az iskolák és óvodák költségvetése, és hogy hány férőhelyre van szükség ezekben. Ugyanígy szükségesek várostervezéshez, közlekedésfejlesztéshez, gázinfrastruktúrához – rengeteg ilyen területen használják őket.

„A legfontosabb azonban az, hogy a demográfiai statisztikák a társadalompolitika alapkövét jelentik. Vegyük például azt a meggondolatlan döntést 2020-ban, amikor az anyasági támogatásokat a második gyermek helyett az első gyermek után kezdték folyósítani. A demográfusok már a kezdetektől jelezték, hogy ez nem lesz hatékony ösztönző. Az azóta rendelkezésre álló adatok alapján ma már tudjuk, hogy az eredmény még a vártnál is kedvezőtlenebb lett. Ha azonban ezt az intézkedést most vezetnék be, semmilyen eszköz nem állna rendelkezésünkre annak megállapítására, hogy egyáltalán működik-e, és ha igen, hogyan” – mondta a szakértő, aki szerint nem ez az első eset, hogy egy hatalom így próbálja elrejteni a kedvezőtlen demográfiai trendeket. A Szovjetunió az 1970-es években ugyanígy titkolta, hogy miközben náluk csökkent a várható élettartam, a nyugati országokban nőtt. A problémát úgy próbálták kezelni, hogy egyszerűen elzárták a nyilvánosság elől a statisztikákat. Egy frissebb példa Fehéroroszország: ott 2020-ban leállították a statisztikai adatok publikálását, és csak most, évekkel később kezdték el ismét megosztani a legalapvetőbb számokat, amik a szakértők számára szinte használhatatlanok.

A tudományos kutatásokat pedig súlytalanná teszi a döntés. Az állami intézményekben dolgozó kutatók továbbra is megkapják az adatokat, de „szolgálati használatra” jelöléssel, ezek kiszivárogtatása nyilván súlyos következményekkel jár, és ellehetetleníti a nemzetközi tudományos együttműködéseket is. „Így most az a helyzet állt elő, hogy az adatok titokban készülnek, titkos jelentések formájában jutnak el titkos szereplőkhöz — és ezek a szakértők már nyilvánosan semmit sem mondhatnak. Ha a döntéshozók eddig sem figyeltek rájuk, miért tennék ezután?”

Demográfiai gyorstalpaló

Már 2023 végén is azt írtuk, hogy fogy az orosz – köszönhetően a koronavírus-járvány rossz kezelésének és az ukrajnai háborúnak –, és az oroszok számára a következő évtizedek fontos feladata lesz a demográfiai fellendülés.

Oroszország a Bereg által megkérdezett szakértő szerint a második demográfiai átmenet korszakában van, erre jellemző, hogy csökken a termékenységi arány, nő az anyák átlagos életkora, és hogy általánossá válik a gyermektelenség, illetve a tudatos családtervezés. A termékenység 2022-ben 1,42, 2023-ban 1,41 körül alakult, majd 2024-re a a Macrotrends adatai szerint 1,83-ra ugrott, de a Rosstat szerint 1,4 volt. Ez az adat egyébként nem számít kiemelkedően alacsonynak, nagyjából megfelel a fejlett világ trendjeinek, csak máshol nem vívnak a fiatal férfiakat megtizedelő, a fiatal párok egy részét menekülésre késztető háborút.

Idén először csökkenés látható a harmadik gyermekek születésszámában is, még a hivatalos adatok szerint is. Ez vélhetően a 2022-es másodszülési visszaesés késleltetett hatása, amit a már említett 2020-as döntés idézett elő, akkor az anyasági támogatást elkezdték a második helyett az első gyermek után adni. Ez kezdetben növelte az elsőszülöttek arányát, majd visszavetette a következő gyermekek vállalási ütemét. „Miközben a születések száma általánosan csökken, egy sajátos ellentrend is megfigyelhető: a nagycsaládos modell meglepően népszerű Oroszországban. Különösen a negyedik gyermek vállalásának aránya magas, még nemzetközi összehasonlításban is. Ez kozmetikázza az összesített statisztikát” – mondta a demográfus, hozzátéve, hogy a fő probléma nem az elsőszülöttek, hanem a másodszülöttek arányának visszaesése, ami már a globális átlag alá süllyedt. „Ez közvetlenül a támogatási rendszer rosszul időzített átalakításának következménye”.

Érdekesség, hogy Oroszország ezen a téren már ért el komoly sikereket, 2006 és 2015 között, amikor az „anyasági tőke” program bevezetése rendkívül ösztönzően hatott. A termékenységi ráta 38 százalékkal, 1,28-ról 1,76 gyermekre nőtt. „A probléma az, hogy még a legnyilvánvalóbb dolgokat sem ismerik fel azok, akik a döntéseket hozzák” – zárta a szakértő.