Miután Hoppál Péter a múlt héten lelkendezve jelentkezett be „a felszabadított” Hegyi-Karabahból, ahonnan az azeriek nemrég etnikai tisztogatás keretében űztek el több mint százezer örményt, a magyar Országgyűlés Örmény Nemzetiségi Szószólója, Akopjan Nikogosz bocsánatkérésre szólította fel a fideszes képviselőt.

Azóta Hoppál Péter azt mondta a Telexnek, hogy a bejegyzését – Azbej Tristannal, a Külgazdasági- és külügyminisztérium üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkárával egyeztetve – frissítette.

A frissítésben azt írta, „Miközben Magyarország segít a Karabah menti térség (az 1993-ban az örmények által a karabahi területtel együtt elfoglalt pufferzónában található Soltanli település) újjáépítésében Azerbajdzsánnak, aközben az elmúlt évtizedben a Hungary Helps Program az örmény keresztényeknek folyamatos segítséget nyújt nem csupán a Karabah visszafoglalása elől áttelepülteknek, hanem egyházi humanitárius programokkal, a Közel-Keleten pedig a szíriai és az iraki háború, valamint a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények is számíthattak ránk. Ezek a támogatások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország és Örményország 2022-ben ismét felvegye egymással a diplomáciai kapcsolatot.” Szerinte a kiegyensúlyozott diplomáciának ez a lényege, „nem úgy, mint az e poszt alatt megjelent, tiltott és törölt fröcsögő Tiszás rövidlátó kommentelők”.

Hoppál a bocsánatkérésről azt mondta: „A téma nem fekete-fehér, mindkét oldalról történtek atrocitások, és ez kicsit hasonló történet, mint az izraeli-palesztin konfliktus, igazságot még az ENSZ sem tudott tenni az ügyben, bár egyértelműen elítélte az örmény bevonulást az azeri területekre, mert 1993-ban az örmények nemcsak a vitatott karabahi területet foglaltak el, hanem további két, örmények által nem lakott azeri megyét is, mintegy »pufferzónaként«. Mostanra ezen pufferzóna települései nagyrészt fel lettek perzselve.”

Hoppál a Telexnek arról is beszélt, hogy amíg Hegyi-Karabahból kb. 100 ezer őshonos örmény távozott, addig 800 ezer azeri vált belső menekültté 1991 és 1994 között a környező örmények által elfoglalt azeri területekről. „Tény, hogy az eredeti posztom kicsit egyoldalúnak, azeri szempontúnak tűnhetett, de mérlegeltem, és végül az azeri és az örmény fájdalmat és veszteségeket egyaránt megjelenítettem a végleges posztban, ami megfelel a jelenlegi magyar külügy által képviselt, kiegyensúlyozott diplomáciai iránynak” – mondta Hoppál, aki szerint „az elmúlt pár hónapban az azeri adminisztráció a hegyi-karabahi politikai vezetők közül számos fogvatartottat szabadon engedett”, és „Azerbajdzsán kormánya a teljes civil lakosságnak felajánlotta az azeri állampolgárságot”, amivel csak kevés örmény származású karabahi élt.