Ismét indokolt a higgadt óvatosság – írja posztjában Rácz András Oroszország-szakértő, aki Sebestyén József halálához hasonlóan most is úgy látja, célszerű volna, ha nem vonnánk le elhamarkodott következtetéseket, és főleg nem tennénk ezek alapján hasonlóan elhamarkodott lépéseket sem.

Csütörtök délelőtt a Mandiner írta meg elsőként, hogy felgyújtották a kárpátaljai palágykomoróci görögkatolikus templomot, az oldalára pedig a „Késhegyre a magyarokkal!” feliratot írták. (Egyébként a tűz nem terjedt tovább, egyedül a bejárati ajtó rongálódott meg.) A hírt gyorsan átvette Orbán Viktor is, aki már a Sebestyén-üggyel összekötve ezt fűzte hozzá: „Kényszersorozás, emberölés, templomgyújtogatás, uszítás, megfélemlítés. Ez mind a mieinkkel, a magyarokkal történik Kárpátalján.”

Rácz András azonban ismét óvatosságot javasol, ráadásul vannak szerinte olyan tényezők, amik azt mutatják, hogy az elkövetők nem ukrán nacionalisták voltak, hiába próbálja a magyar kormánypropaganda gyorsan ukrán nacionalista támadásnak beállítani az esetet.

Az óvatosság szerinte már csak azért is indokolt, mert a korábbi, nagy nyilvánosságot kapott, kárpátaljai magyarellenes akciók döntő többségéről mostanra kiderült, hogy az oroszok álltak mögöttük. A KMKSZ irodája elleni gyújtogatást például két, oroszok által felbérelt lengyel követte el még 2018-ban (erről cikkünk itt olvasható). Most se lehet biztosan kizárni, hogy ezúttal is orosz műveletről van szó. Pláne, hogy a mostani falfirkák szövegszerűen egyeznek, illetve erős átfedést mutatnak egy 2021-es, szintén az oroszok által elkövetett akcióban használt megfogalmazásokkal, írja Rácz (akkor is a „késhegyre a magyarokkal” fordulatot használták többek között).

Az Oroszország-szakértő szerint óvatosságra int továbbá a mostani falfirkák írásképe is: azok a betűk, amelyek csak a cirill ábécében vannak meg, sokkal csúnyábban vannak írva, mint azok, amik a latin ábécében is megtalálhatók.

Nehezen hihető, hogy egy magyarellenes, ukrán nacionalista épp a saját nyelvén ne tudna rendesen graffitizni, sőt, csak bizonyos betűket tudna helyesen leírni, másokat meg nem... olyan, mintha ezt a szöveget egy, nem cirill betűs nyelvi hátterű ember fújta volna fel a falra. A latin betűk jók, de a cirillek nagyon nem

– írja Rácz András, aki szerint ugyancsak érthetetlen elem, hogy a támadóknak láthatóan nem volt helyismeretük, mivel nem is a magyar, hanem a ruszin közösség templomát gyújtották föl:

Palágykomoróc vegyes lakosságú falu, egyaránt élnek itt magyarok, akik jórészt reformátusok és görögkatolikus ruszinok. A ruszinokat az ukrán állam nem ismeri el önálló kisebbségként, tehát kijevi logika szerint ők ukránok. Ehhez képest a támadók nem a magyarok, hanem a ruszinok templomát próbálják felgyújtani és erre firkálnak magyarellenes feliratokat. Ha tényleg ukrán nacionalisták csinálták volna, akkor számukra a logikus cél nem a ruszin (kijevi terminológia szerint ukrán), hanem a magyar közösség temploma, tehát a református templom lett volna.

Az Oroszország-szakértő reméli, hogy rövid időn belül többet tudunk majd a tettesekről, mivel az ukrán állam nagy erőket mozgósított a támadók kézre kerítése érdekében. A munkába továbbá bekapcsolódott az ukrán biztonsági szolgálat, az SzBU is, melynek fő feladata Kárpátalján bármiféle etnikai feszültség kiéleződésének megakadályozása, és ebben sikeresek is, hiszen egyértelműen etnikai alapú incidensek lényegében nem történtek 2022 tavasza óta.

Rácz arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs olyan körülmény, ami indokolná, hogy az élethalálharcot vívó ukrán állam most az etnikai feszültségek szításában legyen érdekelt.

Összességében, azt gondolom, ezúttal is az a helyes hozzáállás, ha nem vonunk le elhamarkodott következtetéseket és főleg nem teszünk ezek alapján hasonlóan elhamarkodott lépéseket sem. Célszerű megvárni, amíg kicsit többet tudunk. Elsősorban azért, mert a kárpátaljai magyarságnak is a nyugalom és a stabilitás az érdeke és főleg az, hogy ne ismétlődhessenek meg hasonló esetek. Ezt pedig magyar részről nem hisztérikus csapkodással, hanem az ukrán hatóságokkal való minél hatékonyabb együttműködéssel lehetne elősegíteni. Az egyoldalú eszkaláció viszont biztosan nem használ

– fejezi be írását Rácz András.