Nemzetközi csecsemőkereskedelmi hálózatot leplezett le az indonéz rendőrség

Nemzetközi csecsemőkereskedelmi szindikátust leplezett le az indonéz rendőrség - írja a BBC. A hatóságok 13 embert tartóztattak le, miután hat olyan kisbabát mentettek meg az indonéziai Pontianak és Tangerang városokban, akiket éppen át akartak csempészni Szingapúrba.

„A csecsemőket először Pontianakban helyezték el, ott készítették el az úti okmányaikat, mielőtt Szingapúrba küldték volna őket” – mondta Surawan, a nyugat-jávai rendőrség bűnügyi nyomozó igazgatója a lapnak. A hatóságok szerint a hálózat olyan szülőket vagy várandós anyákat választott ki, akik állítólag nem akarták felnevelni gyermeküket – a kapcsolatfelvétel pedig sok esetben a Facebookon indult, majd privátabb csatornákon, például WhatsAppon folytatódott.

„Egyes babákat még a méhben lefoglaltak” – mondta Surawan. „Születés után a szülési költségeket átvállalták, majd kártérítést fizettek, és a csecsemőt elvitték.”

A rendőrség szerint a csoport tagjai között voltak toborzók, akik csecsemőket kerestek felvásárlásra, gondozók, akik elhelyezték őket, és olyanok, akik hamis személyazonosító és utazási dokumentumokat (családi könyvet, útlevélet) készítettek számukra. A csecsemőket két-három hónapig nevelték a gondozók, mielőtt Jakartába, majd Pontianakba szállították volna őket, ahol elkészítették a születési anyakönyvi kivonataikat, útleveleiket és egyéb irataikat.

Egy-egy babát 11–16 millió indonéz rúpiáért, azaz nagyjából 250 - 350 ezer forintért, adtak el – közölte a rendőrség. A letartóztatottak elmondása szerint a hálózat legalább 12 fiú- és 13 lánycsecsemőt adott el belföldön és külföldön – többségük pedig Nyugat-Jáva különböző régióiból származott.

Az indonéz rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy „elsődleges feladatuk” az örökbefogadók beazonosítása Szingapúrban. „Összevetjük az adatokat azokkal a csecsemőkkel, akik elutaztak, hogy pontosan tudjuk, kik távoztak, kikkel, mikor és kik az örökbefogadók” – mondta Surawan újságíróknak. A rendőrség információi szerint a legtöbb babának megváltozott az állampolgársága, de még keresik az útleveleiket.

Surawan emellett azt is elmondta, hogy a csecsemőket megállapodás keretében adták át a szülők – az eddig beazonosított esetek közül tehát egyik sem volt emberrablás. Ha volt is bejelentés eltűnésről, az azért történt, mert a közvetítő nem fizette ki a megígért összeget. „Gyanítható, hogy egyes szülők pénzügyi nehézségek miatt egyeztek bele gyermekeik eladásába. Így ők is büntetőeljárás alá kerülhetnek” – tette hozzá Surawan.

„Ha bebizonyosodik, hogy a szülők megállapodást kötöttek az elkövetőkkel, gyermekvédelmi és emberkereskedelem elleni bűncselekményekkel is megvádolhatók” – mondta.

Az indonéz rendőrség az Interpol és a szingapúri rendőrség segítségét kérte, hogy elfogják a külföldön tartózkodó elkövetőket és a vevőket. „Körözési listára tesszük őket” – mondta Surawan. „Továbbá piros jelzést adunk ki, vagyis kérjük az adott ország hatóságait az elfogásukra.”

A gyermekkereskedelemmel foglalkozó szindikátusok jellemzően kétségbeesett helyzetben lévő nőket céloznak – mondta Ai Rahmayanti, az Indonéz Gyermekvédelmi Bizottság (KPAI) tagja. „Például ha nemi erőszak következményeként estek teherbe, elhagyta őket a férjük, vagy alkalmi kapcsolatból származó, nem kívánt terhesség történt” – mondta.

Indonéziában az abortusz illegális, kivéve bizonyos eseteket, például orvosi vészhelyzetet vagy nemi erőszak miatti terhességet. Rahmayanti szerint a gyermekkereskedők gyakran szülészeti klinikáknak, árvaházaknak vagy szociális menhelyeknek álcázzák magukat, hogy kiszolgáltatott nők és gyermekek bizalmát elnyerjék. „Ezek a helyek kezdetben együttérző nyelvezetet használnak, azonban egy ponton pénzt ajánlanak és illegálisan ruházzák át a gyámságot” – mondta.

Noha nincs hivatalos adat a csecsemőeladásokról Indonéziában, a KPAI saját emberkereskedelemre vonatkozó statisztikái szerint a trend növekvő. Míg 2020-ban 11 esetet regisztráltak illegális örökbefogadással kapcsolatos gyermekáldozatokról, 2023-ban ez a szám 59 volt, köztük gyerekrablás és emberkereskedelem fedőügyletei is.

Az egyik legutóbbi eset 2024-ben történt: Depokban, Nyugat-Jáván és Balin is találtak eladásra szánt csecsemőket. A kisbabákat eltérő árakon adták el.

„Jáva szigetén 11 és 15 millió rúpia, között azaz 250 - 350 ezer forint között, míg Balin 20 és 26 millió rúpiáért, azaz 430 - 530 ezer forintért adták el a csecsemőket” – mondta. „Az ár függött például a baba kinézetétől is.”