Az ötödik pillér egy hosszútávú terv, ami a kimaradás mögötti stabilitást megadja, és ami átível ciklusokon és nemzedékeken is. Teljes nemzeti egyetértés kell arról, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba. Ez nem nyitottság, hanem egyensúly. A magyar külpolitikának és nemzetstratégiának az egyensúlyra kell törekednie.
Negyedik feltétel, hogyan maradjunk ki a háborúból, a humánerőforrás kérdése. GDP arányosan a legtöbbet költjük a felsőoktatása, a szakképzésben is versenyképesek vagyunk, több egyetem ott van a világ élvonalában.
A harmadik feltétele a kimaradásnak a válságálló képességek kifejlesztése, vagyis az önellátási képesség. A hadiiparban, az energetikában, az élelmiszerben és a digitális képességekben kell önellátónak lennünk. Az AI utóbbinál mindent megváltoztat. Az USA és Kína havi rendszerességgel, konkrét mérőszámokkal figyelik egymást. Ha hisszük ezt, ha nem, és viccelődhetünk, hogy nem a mesterséges, hanem a természetes intelligenciát akarjuk megszerezni, de akkor is az van, hogy nemzeti hatáskörben kell megszereznünk az AI-t. Az EU-ra hiába is várnánk. Arra kell felkészülnünk, hogy ebben a versenyben regionális meghatározó szereplővé kell válnunk.
A kimaradás következő feltétele, hogy legyen erőnk megvédeni magunkat. Itt van még teendő, bár egyre nagyobb a honvédelmi kiadás, folyik a haderőfejlesztés, haditechnológiai fejlesztés is zajlik. Technológiai fölény kell, precíziós hadseregre van szükség - mondta Orbán.
A háborúból való kimaradásra fel kell készülnünk, kimaradni tudni kell. Ennek a tudásnak öt pillére van.
Az első pillér, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak, jó kapcsolatot kell ápolnunk a világ minden erőközpontjával. A hatból Oroszországgal, Amerikával, Kínával, Indiával és a türk világgal jóban is vagyunk – de nem vagyunk jóban Brüsszellel.
A második következmény, hogy erőfeszítéseket kell tenni a békéért, bár a diplomáciai befolyása korlátos. Ezt Zelenszkijjel is megtapasztalta, akit nem sikerült rávenni a tűzszünetre. Azt, hogy az oroszokat mire nem sikerült rávenni, már nem mondta el.
Orbán szerint nekünk elsősorban a regionális békére kell összpontosítani, békeszövetségeket kell kötni. Szerbekkel, szlovákokkal van ilyen, a lengyelek félig visszatértek, és az osztrákokról se mondjunk le.
Orbán szerint fel kell készülni arra, ha háború lesz, kimaradjunk belőle. Ő ezzel foglalkozik évek óta.
Mi következik ebből a magyaroknak? Csigavér, stratégiai nyugalom. Vagyis: Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az EU-ba, ha Brüsszel a feje tetejére áll.
Az is a világháború előjele lehet, ha a fegyveres konfliktusok száma emelkedni szokott, és felerősödik a fegyverkezési verseny. Ez történik most. Ilyenkor a nagy geopolitikai blokkok lezárják a piacaikat egymás előtt, és felerősödik a migráció is, utóbbi ma 300 millió embert érint.
Orbán szerint van egy vita otthon arról, mit nyertek a magyarok Trump győzelmével.
Először is sikerült elkerülni a világháborút, egyelőre. Másrészt megszüntették a Magyarországgal szembeni diszkriminációt, a Paks elleni szankciókat, és 4 amerikai beruházás érkezett.
Ezután feltette a kérdést, lesz-e világháború. "Erre nincs biztos válasz" - mondta. Trump hivatalba lépésével az esély csökkent, de nem múlt el.
A nemzetközi politikában azt látja, hogy az egész világ érzi a háború hűvös előszelét. Idézett olyan kutatási adatokat, ami szerint Franciaországtól Amerikáig az emberek 41-55 százaléka azzal számol, 5-10 éven belül lesz harmadik világháború.
A vihar előszelét nem mindig követi vihar, de vannak baljós árnyak.
Orbán összegyűjtött néhány előjelet, ami odajuttathat minket.
Az első jel, hogy világháborúk előtt mindig erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között. Most orosz, kínai és amerikai napok vannak az égen. Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris csapármérés szempontjából alsóbb kategóriát képviselnek.
A globalisták, a háborúpártiak már mind ott rombolnak a neten, ezért van szükség digitális honfoglalásra, létre kell hoznunk a digitális immunrendszerünket – mondta Magyarország miniszterelnöke Erdélyben.
Webkamerákra cseréltük a kávézókat, fórumokra a találkozókat. Ebben nincs sajátosan magyar, de a durvaság, a sértegetés, a trollkodás és a digitális erőszak sajátosan magyar. A Harcosok Klubja alapítója szerint aki vállalja, hogy nem libsi, azt megtámadják és széttrollkodják. A tiszás digitális agresszió ellen hozták létre a Harcosok Klubját – mondta Orbán, aki szerint viszont sokan nem akarnak direkt politikai csatákban részt venni, az országépítésben viszont igen. Ezért kellenek digitális polgári körök.
Orbán azt mondta, borzolja a kedélyeket, hogy kitiltottak egy antiszemitizmust és terrorizmust dicsőítő rockbandát. (A Kneecapról beszélt.)
Orbán szerint Magyarország a béke szigete, nálunk senkit nem lehet bántalmazni a származása vagy vallása miatt, verbálisan sem. Szerinte a szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg.
Beszélt arról is, hogy van, aki véglényeknek nevezi az embereket, más fejbelövi a miniszterelnököt, a harmadik antiszemita terrortámadást népszerűsítő zenekart hív meg.
A választás előtt valami félrecsúszott a showbusinessben. A pénz ennyire nem lehet fontos - mondta Orbán.
Orbán a tusványosi beszédében a Kneecap-ügy után bejelentette a Digitális Polgári Körök elindítását (ez volt tehát a rejtélyeskedő DPK). Az elsőt már meg is alapították, a honlapja a beszéd után el is indul. Orbán szerint ma az internet ellenséges terület, és ez nincs így jól, szükség van tehát a Digitális Polgári Körökre. Ez nem jelenti a Harcosok Klubja bezárását, oda a harcosokat várják, ide azokat, akik nem harcolni akarnak, ha az ország építésében akarnak részt venni.
Orbán azt mondta, találkozott a román miniszterelnökkel: „Röviden mondanék néhány szót: 24. kollégám.” Nagy nevetés és taps fogadta. Aztán hozzátette, hogy a román politika stabilitását nem a miniszterelnök, hanem az államfő adja. Orbán szerint a kormányfő egy nehézsúlyú politikus, egy román hazafi, aki küzdeni fog a román nemzeti érdekekért, de közös román–magyar sikerekre is vágyik. Orbán szerint Románia nehéz gazdasági helyzetben van, amit minősíteni nem tisztje.
