Csádban is hódít a Harcosok Klubja, de még az itthoninál is nagyobb kamu
A csádi TchadOne portálon olyan hír jelent meg néhány napja, ami - a neveket megváltoztatva - egy az egyben, konkrétan változtatás nélkül megjelenhetne Magyarországon. A Harcosok klubja és digitális honvédők „százezrei" nálunk, doppelgängerei, a digitális milíciák a baráti Csád diktátora körül küzdenek a rezsim igazáért.
A cikk szerzői szerint a hír akár mulatságos is lehetne, ha nem árulkodna annyira arról, milyen szinten omlott össze a saját paranoiájában vergődő csádi rezsim stratégiai gondolkodása.
A TchadOne szerint három különböző „digitális milícia” kereste meg külön-külön a miniszterelnököt és az elnököt azzal az ajánlattal, hogy „megtisztítják a közösségi médiát” a kormányt érő kritikáktól. Valójában azonban ezek a csoportok – amelyeket újra és újra felbukkanó, ismert aktivisták vagy önjelölt online kommunikátorok vezettek – nem sokkal tudtak többet felmutatni néhány hamis képernyőfotónál és összekopizott „jelentésnél”. Az egyik csoport már meg is kapta a 15 millió CFA frankos (kb. 8 millió forintos) támogatást, és napokon belül kaphatja a következő, 20 milliós részlet.
A TchadOne két ilyen csoportba is beépült, így közvetlen közelről figyelte meg a tevékenységük tökéletes értelmetlenségét. A „kiberharcosok” sem technikai tudással, sem digitális befolyásolási képességgel nem rendelkeznek, néhányan az állami pénzeket saját, magáncélú dolgokra költötték, totálisan függetlenül attól, amiért elvileg fizetve lettek. A megrendelők mégis elhitték a megszépített jelentéseket, és abban a hitben ringatták magukat, hogy a digitális milíciáik hadműveletei majd visszafordítják a csökkenő népszerűségi mutatókat. Gyanús, hogy nem fogják.
De a sztori mögött egy jóval komolyabb félelem húzódik. A TchadOne forrásai szerint a „digitális milíciák” mögötti pánikszerű mozgósítás egy közelgő válságra vagy valamilyen kényes kormányzati műveletre utalhat, amelyet a rezsim - a digitális hadseregének segítségével - pszichológiai hadviseléssel akar megtámogatni a közösségi médiában. Tehát ez nem pusztán néhány túlbuzgó kommunikátor hóbortja, inkább egy kétségbeesett manőver egy rezsimtől, amely azt érzi, hogy kicsúszik a talaj a lába alól. A konklúzió: a bér-trollkodás nem erőt mutat, hanem beismerése annak, hogy már az online narratívák felett sincs kontroll. (Ez természetesen a csádi újságírók konklúziója a saját hazájuk közállapotairól, senki ne keverje 2025 Magyarországával.)