Helsinki lehozta az elmúlt évet egyetlen halálos közlekedési baleset nélkül

Helsinkiben az elmúlt évben egyetlen közlekedési balesetben sem történt haláleset, jelentették be a város vezetői a héten.

Bár az Európai Unió egész területén csökkenő tendenciát mutat a közúti halálesetek száma – 2024-ben 3 százalékkal mérséklődött –, a tragikus kimenetelű balesetek továbbra is gyakoriak a nagyvárosokban. Egy teljes évet halálos baleset nélkül megúszni rendkívül ritka teljesítmény, különösen egy európai fővárosban.

2023-ban az EU városaiban összesen 7 807 ember vesztette életét közlekedési balesetben. Berlinben tavaly 55-en haltak meg az utakon, a brüsszeli régióban pedig kilencen vesztették életüket közlekedési balesetben az elmúlt 12 hónap során.

Bár Helsinki az egyik legkisebb uniós főváros, alig 690 000 lakossal, a tágabb agglomerációval együtt mintegy 1,5 millió ember él és közlekedik nap mint nap a térségben.

Roni Utriainen, a város Városi Környezetvédelmi Osztályának közlekedésmérnöke a finn sajtónak elmondta, hogy az eredmény „sok tényezőnek köszönhető, de a sebességhatárok az egyik legfontosabbak közé tartoznak”.

A városvezetés szerint, ha egy ütközés során egy jármű 40 kilométer/óra helyett csak harminccal halad, akkor a gyalogosok halálos sérülésének kockázata a felére esik vissza. Erre az adatra hivatkozva 2021-ben Helsinki legtöbb lakóövezetében és a belvárosban is bevezették az alacsonyabb sebességhatárt.

A korlátozások betartását 70 új traffipax-szal és rendőri ellenőrzésekkel biztosítják, amelynek célja a közúti balesetek és halálesetek teljes megszüntetése. A Liikenneturva, Finnország közlekedésbiztonsági szervezete által gyűjtött adatok szerint Helsinki közúti haláleseteinek száma azóta folyamatosan csökken.

2019-ben történt először, hogy sem gyalogos, sem kerékpáros nem vesztette életét közúti balesetben, a városvezetés azóta hajszolja ezt a „csodát”, hogy újra elérjék.

Roni Utriainen hangsúlyozta, hogy a siker kulcsa az adatalapú, hosszú távú mobilitási politikákban és városfejlesztési stratégiákban rejlik, amelyek teljesen átalakították az egykor autóközpontú fővárost. A város számos részén szándékosan szűkítették az utakat, fákat ültettek, hogy kényelmetlenebb vezetési környezetet alakítsanak ki. Az elképzelés lényege, hogy a bonyolultabb városi térszerkezet lassabb, óvatosabb közlekedésre készteti az autósokat a sűrűn lakott területeken.

A város jelentős beruházásokat hajtott végre a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúrába is: több mint 1500 kilométernyi kerékpárútból álló hálózatot épített ki. Emellett fejlesztette a közösségi közlekedést is, többek közt dekarbonizált, önvezető buszok bevezetésével, és egy új villamosvonalat is építettek.

Utriainen szerint ezek a fejlesztések hozzájárultak „az autóhasználat csökkenéséhez, ezzel együtt pedig a súlyos balesetek számának visszaeséséhez is.”

A statisztikák szerint 2003 és 2023 között a közlekedési balesetek miatti sérülések száma Helsinkiben 727-ről mindössze 14-re esett vissza.

(Politico)