Nehéz helyzetben vannak a magyar baromfitermelők. A költségeiket nem tudják csökkenteni, de az áraikat sem tudják emelni az árrésstop és az élelmiszer-feldolgozókra helyezett kormányzati nyomás miatt. A kormány viszont nem foglalkozik a problémával, pedig becslések szerint évi 60 milliárd forint kár is érheti a magyar termelőket.

Informális miniszteri nyomás

A probléma gyökerét a március 17-én bevezetett árrésstop jelenti. Ez volt a legújabb rendelkezés, amivel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fel akarta venni a harcot a régóta jelen lévő élelmiszer-infláció ellen. Az árrésstoprendelet előírta, hogy a kereskedők maximum 10 százalékkal adhatják drágábban a termékeiket, mint amennyiért beszerezték őket.

Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke azt mondta a 444-nek, hogy az árrésstop bevezetése sok esetben veszteségessé tette a hatálya alá eső termékek kereskedelmét. A kereskedők helyzete akkor javulhatott volna, ha az élelmiszer-feldolgozó beszállítóik emelik az áraikat, mivel akkor az árréssel realizált profit is nőtt volna. Tehát abban voltak érdekeltek, hogy a beszállítóik emeljenek.

A kormány azonban utóbbiról hallani sem akart. Koncz Máté azt mondta, Nagy Márton több körben egyeztetett az élelmiszer-ipari feldolgozókkal, és nyomatékosan kérte őket, hogy ne emeljenek árat, utalva arra, hogy a kormány kész radikálisabb megoldások alkalmazására is a leszorítás érdekében.

Ez azonban – más megközelítésben – azt is jelenti, hogy a kormány eltökélt abban, hogy veszteséget kényszerítsen az élelmiszer-termékpálya minden szereplőjére, a kereskedőktől a feldolgozókon át a termelőkig.

Miután kiderült, hogy a miniszter által gyakorolt informális nyomás miatt az árrésstopos termékek árait nem emelhetik az élelmiszer-ipari feldolgozók, a kereskedők a veszteségeik csökkentése érdekében kénytelenek voltak más eszközökhöz nyúlni.