Meghalt Ion Iliescu volt román államelnök, az ország rendszerváltás utáni történetének egyik legmeghatározóbb alakja

Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország 1989 utáni első szabadon választott elnöke.

A tüdőrákos 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátást kapott. A Transtelex azt írja, Iliescu az utóbbi években már nem jelent meg nyilvánosan, de a blogján rendszeresen követte a közélet eseményeit, legutóbb májusban gratulált Nicușor Dannak a megválasztásához és a beiktatásához.

Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.

„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a decemberi fordulat utáni korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”

– írta a román miniszterelnök.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben.

1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

Ellentmondások

A rendszerváltás utáni romániai történelem egyik legsúlyosabb erőszakhullámában, a „bányászjárásban” máig tisztázatlan Iliescu pontos szerepe. 1990 júniusában az előző rendszerrel és az ahhoz köthető személyekkel való szakítást követelő tüntetések erőszakos elfojtásában négy ember életét vesztette, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300-an megsérültek, és több mint 1200 embert fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától. Az egykori államfő is megköszönte akkor a bányászok „segítségét”.

A román legfőbb ügyészség többször is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve a „bányászjárás” ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába, mert a legfelsőbb bíróság rendre visszaküldte a vádhatóságnak a periratokat, és elrendelte, hogy kezdje elölről a bűnvádi eljárást, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok összegyűjtésénél nem jártak el jogszerűen.

„Ion Iliescu egy ígéret volt. 1989-ben rendszerellenes értelmiségiként tartották számon, akiről a Szabad Európa Rádió is beszélt, és aki végül Románia élére került. Nagy reményeket fűztek hozzá, de ezek gyorsan szertefoszlottak, mert Iliescu szövetségre lépett azzal a rendszerrel, amelyet elvileg elítélt. Vagy őt uralta le az a rendszer” – értékelte Iliescu első mandátumát Cristian Pârvulescu politológus a Hotnewsnak.

Javított viszont Iliescu megítélésén, hogy az utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben Románia csatlakozott a NATO-hoz, és lezárta a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, illetve elismerték el Románia részvételét a holokausztban, és megalapították az Elie Wiesel Intézet. Az utóbbiról a feljebb már idézett politológus azt mondta:

„valószínűleg nem történt volna meg, ha nem Ion Iliescu lett volna az elnök”.

A bukaresti kormány este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket. (via MTI, Transtelex)