Nesze neked rezsicsökkentés: kilőtt a gázár, júliusban 23 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban

Idén júliusban 4,3 százalékos volt az éves infláció, míg júniushoz képest 0,4 százalékkal nőttek az árak, közölte pénteken a KSH. Az inflációs statisztika ezzel újabb kellemetlen meglepetést okozott, az elemzők 4 százalék körüli éves, és 0,1-0,2 százalékos havi drágulást vártak.

A nyugdíjasinfláció 4,5 százalékos lett, vagyis változatlanul a fogyasztói árak általános emelkedésének szintje fölött volt. A maginfláció viszont, és ez az adatsor nagyjából egyetlen jó híre, 4 százalékra csökkent.

Az inflációt továbbra is az élelmiszerek árának emelkedése pörgeti, az ugyanis még mindig meghaladta az áremelkedés általános ütemét éves alapon. Az élelmiszerinfláció 5,9 százalékos volt, alig csökkent a júniusi 6,2 százalékos szintről.

Az élelmiszereken belül jelentős éves ármozgások láthatók. A csokoládé és kakaó ára 20,4, a kávéé 19,6, az idényáras élelmiszereké 18,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 32,0, az őszibaracké 85,4), a tojásé 17,7, az édesipari lisztesárué 13,8, a gyümölcs- és zöldségléé 13,2, az étolajé 10,8, a büféáruké 10,2, a vaj, vajkrémé 8,2, a péksüteményeké, valamint az alkoholmentes üdítőitaloké 7-7 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a margarin ára 30,1, a liszté 10,4, a cukoré 9,0, a párizsi, kolbászé 8,6, a tejtermékeké 5,6, a sertéshúsé 4,2 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint.

A havi élelmiszer-áremelkedés 0,4 százalékos volt, ezen belül friss hazai és déligyümölcs 8,4, az édesipari lisztesáru 5,8, a csokoládé, kakaó 2,4, a baromfihús, valamint a kávé 1,8-1,8, a vaj, vajkrém 1,6, a cukor 1,1, az alkoholmentes üdítőitalok 0,8, a tejtermékek 0,7 százalékkal többe kerültek, viszont a tojás ára 2,6, a péksüteményeké 1,7, a párizsi, kolbászé, valamint az étolajé 1,1-1,1, a kenyéré 1, a tejé 0,8, a liszté 0,6 százalékkal csökkent, írja a statisztikai hivatal.

Szintén jelentősen fűti az inflációt az energiaárak száguldása. A háztartási energiáért 10,9 százalékkal többet kellett fizetni, de ezen belül a vezetékes gáz 23,1 százalékkal drágult (a palackos gáz ára csak 4,6 százalékkal nőtt). Vagyis hiába az úgynevezett rezsicsökkentés, a tavalyinál jóval nagyobb arányú lehetett a lakossági fogyasztás nem támogatott része.

Az energiaárak havi alapon is kiugróan nagyot nőttek: az 1,2 százalékos dráguláson belül a vezetékes gázért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy hónappal korábban (a palackos gázért viszont 1,1 százalékkal kevesebbet).

Inflációt meghaladó mértékben nőtt a szeszes italok és dohányáruk, valamint a szolgáltatások ára is. Előbbi 6,5 százalékkal emelkedett – ezen belül a dohánytermékeké 7,8 százalékkal –, míg utóbbi 5,3 százalékkal nőtt. Ez utóbbin belül tovább tartott a lakhatási költségek árrobbanása: a lakbér 9,5 százalékkal, a lakáskarbantartás 10 százalékkal drágult éves alapon. Havi összevetésben az üdülési szolgáltatások ára lőtt ki: júliusban 8,9 százalékkal kerültek többe, mint a nyár első hónapjában.

Ha az élelmiszerek is, az energia is, a szolgáltatások is, a dohánytermékek és szeszes italok is az inflációnál gyorsabban drágultak, akkor mi nem? – tehetjük fel a kérdést. Júliusban az üzemanyagok árcsökkenése (mínusz 4,3 százalék éves alapon, de 0,3 százalékos növekedés júniushoz képest), valamint a tartós fogyasztási cikkek árának csak 2,1 százalékos emelkedése járult hozzá, hogy a többi áru- és szolgáltatáscsoport magasabb áremelkedése ne húzza még feljebb az inflációt.