Azerbajdzsán és Örményország közösen terjesztené fel Donald Trumpot Nobel-békedíjra. Erről a két ország vezetője beszélt, miután pénteken Washingtonban „aláírták a 35 éve fennálló konfliktus lezárásáról szóló békemegállapodást”. Mármint az amerikai elnök jelenlétében. Ilham Alijev azeri elnök a tudósítások szerint elmondta, javasolni fogja, hogy a két kaukázusi ország közös levélben forduljon a békedíj odaítéléséről döntő testülethez.

Könnyen lehet, hogy ez valóban megtörténik, mármint megírják a levelet, majd a díjat is odaítélik – pláne, ha Trumpnak orosz–ukrán ügyben is sikerül eredményeket elérnie –, csakhogy közben kiderült: amit a három politikus nagy csinnadratta mellett szignált, az még korántsem a régóta forszírozott békemegállapodás. Hanem egy nyilatkozat arról, hogy egyszer a békekötésre is sor kerül. Három és fél évtizednyi háborúzás – aminek hidegebb és forróbb szakaszai egyaránt voltak, mígnem 2023 őszén Azerbajdzsán több mint százezer örmény elűzetése árán pár nap alatt rátette a kezét a vitatott státusú Hegyi-Karabahra – nyilván ez sem kevés, de ahhoz, hogy a térség puskaporos hordó jellege érdemben megváltozzon, még számos feltételnek kell teljesülnie.

A fogalomzavarhoz a hétvégi események összes szereplője hozzájárult, nem véletlenül, a békeharcos Trump mellett Alijev azeri elnöknek és Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek is pontosan ez volt az érdeke. A nagy szavak használatára ismert módon hajlamos amerikai elnök Official Peace Signing Ceremonyról értekezett a közösségi oldalán, és nyomában ezt tette az összes nagy hírügynökség. Átfogó békemegállapodást kötött Washingtonban Azerbajdzsán és Örményország, írtuk értelemszerűen mi is.

A hétpontos fehér házi nyilatkozat valójában arról szól, hogy mindannyian elismerik a békés egymás mellett élés fontosságát, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a békekötés megtörténjen, tehát az erről szóló, az elmúlt években-hónapokban egyeztetett szövegű megállapodást ideje jöttén aláírják és ratifikálják.

Mint a Meduzának a helyzetet tisztázni próbáló elemzéséből kiderül, ez utóbbi 17 pontból áll, és rövidesen nyilvánosságra hozzák a tartalmát. A szöveg adjusztálása az azeri–örmény háború 2020-as fordulója óta zajlott, a folyamatban az érintetteken túl Moszkva, Brüsszel és Washington is részt vett korábban. A most aktuálisnak tekintett – de egészében még nem ismert – verziót idén márciusban fixálták az azeriek és az örmények, akkor a két ország külügyminiszterei bólintottak a benne foglaltakra. Ilyenformán Roman Csernyikov Kaukázus-szakértő szerint a washingtoni buli látványos ceremoniális gesztus volt csupán.

Az aláírásához szükséges kulcsfontosságú feltételek közt minimum kettő van, amelyekről Baku biztosan nem hajlandó lemondani. Az egyikkel nincs gond, ám a másik érzékenyen érinti az örményeket.