Perek sorozata várhat a hulladékbizniszban monopolhelyzetbe került MOHU-ra, amiért a cég nem hajlandó feltakarítani lomtalanítás után a budapesti kerületekben. A XIII. kerületi önkormányzat a 444 megerősített információja szerint fizetési felszólítást küldött a cégnek, amiben a takarítás költségeinek megtérítését kérték, ám a MOHU eddig nem volt hajlandó fizetni. Angyalföldön és Újlipótban még tavasszal zajlott le a lomtalanítás.
Az ősszel sorra kerülő kerületek közül Ferencváros ugyanarre készül és perelni is hajlandó, ha a MOHU nem takarít és nem is fizet, a II. kerület polgármestere pedig a peren felül azt is meglebegtette, hogy a szemetet a MOL székháza elé fogja szállíttatni és ott kiszórja.
A feszült helyzet alapvető oka a MOHU monopolhelyzete a hulladékgyűjtés területén. A koncessziós céget a jelek szerint igencsak feldühítette, hogy tavaly nem tudta egyszer és mindenkorra megszüntetni a neki csak munkát és kiadást jelentő lomtalanítás intézményét. A monopolvállakozás cinikus ötlete az volt, hogy az eddig ismert lomtalanítás helyett egyszerűen kijelöl kerületenként néhány olyan pontot, ahová a lakosság egy meghatározott, háromnapos időszakon belül saját maga elviheti a hulladékát, ha elbírja. Rászorultsági alapon egyesekhez házhoz is mentek volna, de a túlnyomó többség számára megszűnt volna a lomtalanítás intézménye. Ám a MOHU a Főváros és az önkormányzatok heves tiltakozása miatt kénytelen volt meghátrálni és - legalábbis 2027. január 1-ig - a korábbi módon tovább szervezni a lomtalanítást.
Vagyis nem egészen a régi módon, ugyanis bevezettek egy újítást: nem hajlandók feltakarítani utána. Ez az, ami miatt a XIII. kerület fizetési felszólítást küldött nekik.
Érdekes perekre van kilátás, tekintve az egész jogi hátterét. A vonatkozó jogszabály ugyanis első látásra egyértelműnek tűnik. Az utcára kitett hulladék automatikusan a MOHU tulajdonába kerül, ami azzal a közelezettséggel jár, hogy a tulajdonuk összegyűjtése után a folyamat közben keletkezett szemetet is - ha úgy tetszik, a hulladék hulladékát - kötelesek feltakarítani.
De akkor hogy merült fel egyáltalán, hogy ne takarítsanak?
A MOHU ezt többször is azzal indokolta, hogy a lakosság nemcsak a jogszabályok szerint hulladéknak minősülő dolgokat tesz ki a járdára, hanem például sittet, eletromos eszközöket vagy gumiabroncsokat is és ők ezeket is elszállítják.
Erre azonban senki sem kötelezi őket. Persze nem jótékonyságból járnak így el, hanem mert így éri meg nekik: sokkal bonyolultabb és költségesebb lenne az utcán szétválogatni a hulladékot a szeméttől, mint gyorsan felpakolni az egészet. Az érintett kerületek többek között azzal érvelnek, hogy ha egyszer jogszabály írja elő, hogy a hulladék gazdájának takarítania kell, akkor takarítson is.
Amikor rákérdeztem a témára a MOHU-nál, a következő választ adták:
„A lomtalanítás során a lomból származó hulladék eltakarítása a vonatkozó jogszabályok szerint a hulladékgyűjtést végző szolgáltató, - esetünkben a MOHU BUDAPEST feladata, a kihelyezett, nem lomnak minősülő hulladék elszállítása, és az ezek utáni takarítás pedig a közterület tulajdonos felelőssége. A lomtalanítás utáni takarítás tehát ugyanúgy, ahogy korábban, immár több mint egy évtizede - a kerületi önkormányzatok és a Főváros feladata."
Ebben a levezetésben láthatóan erős logikai törés van, hiszen a szövegrész elején maga a MOHU ismerte el, hogy ami lomnak számít, azután nekik kéne feltakarítaniuk a hulladékot és azt természetesen ők sem vitatták soha, hogy a lomtalanításkor kirakott dolgok valamekkora része mindenképp lomnak számít.
A MOHU ráadásul folyamatosan próbálkozik. A XIII. kerületi lomtalanítás előtt például egy ideig azzal fenyegetőztek, hogy a nem lomot nem fogják elvinni és tételes listát is küldtek a lomtalanításkor ki nem rakható hulladékokról. Hogy az esemény előtt nem sokkal egyszer csak azt mondják, hogy mégis elvisznek mindent, csak épp nem takarítanak.
Nem kizárt az sem, hogy a perek végül azért maradnak el, mert a kormány újra rászól a MOHU-ra. Tavaly ugyanis az történt, hogy a Főváros tiltakozása után Lantos Csaba miniszter olyan kompromisszumos megoldást jelentett be, ami lényegében megegyezett azzal, amit Karácsony főpolgármester kért. Ennek értelmében a kerületi önkormányzatok 2027.-ig maguk dönthetik el, hogy kérik-e régi formájú lomtalanítást, az utána életbe lépő új rendszerben pedig a MOHU-nak házhoz kell mennie azokhoz, akik regisztrálnak a cég rendszerében.
A jogszabály szerint nemcsak a lomokat, hanem az azok után maradó hulladékot is fel kell takarítaniuk. Ezzel ők is egyetértenek, mégis jön a Trump-taktika.
A lakosoknak kijelölt kerületi gyűjtőpontokra kell szállítaniuk a lomokat.
2027-ig a kerületek dönthetik el, átállnak-e az új, gyűjtőpontos rendszerre.