A bosznia-hercegovinai bíróság elutasította Milorad Dodik fellebbezését a szövetségi választási bizottság (CIK) határozata ellen, ami megfosztotta őt a boszniai Szerb Köztársaság elnöki mandátumától.

A klix.ba szarajevói hírportál szerint a bírósági döntés alapján Milorad Dodik már hivatalosan nem tölti be az elnöki tisztséget, és a CIK köteles előrehozott elnökválasztást kiírni.

A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején döntött úgy, hogy megfosztja hivatalától Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta. Az ítélet után Dodik első útja a Karmelitába vezetett Orbán Viktorhoz.

Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik korábban már kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (kb. 7,4 millió forint) összegű büntetést.

Dodik hétfőn Banja Lukában azt mondta: szeptemberben népszavazást írnak ki, hogy kiderüljön, a boszniai szerbek egyetértenek-e a választási bizottság döntésével, és azzal, hogy Bosznia-Hercegovina főképviselője hozza meg a döntéseket. Ezenkívül 90 napon belül második népszavazást is bejelentett a Szerb Köztársaság kiválásáról az államszövetségből. A politikus három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen.

A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, ami szerint 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitől akár 10 évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.

A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

Lemondott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke

Közben lemondott tisztségéről Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke. Az N1 regionális hírtelevízió közlése szerint Višković azt mondta: a Szerb Köztársaság alkotmánya szerint a miniszterelnöknek mandátuma alatt joga van egyharmad részt átrendezni a kormányát anélkül, hogy új alakulna.

„Sajnos a kormányunk már a legelején peches volt, két miniszter erkölcsi okokból lemondott közvetlenül a megválasztásuk után, később pedig egy másik minisztert kineveztek a minisztertanácsba” – mondta. A Szerb Köztársaság elnökével és más szereplőkkel együtt döntés született egy új kormány megválasztásáról – tette hozzá Višković.

Višković azt mondta, marad a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Párt (SNSD) tagja, és továbbra is a támogatásáról biztosította, de – mint mondta – már más pozícióból.

A bosznia szövetségi ügyészség korábban Dodik és Nenad Stevandić boszniai szerb házelnök mellett Višković ellen is nyomozást indított, mert a vádak szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét. Korábban mindhármuk ellen elfogatóparancsot is kiadtak, mivel a nyomozás részeként megtagadták az idézést a kihallgatásra.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. (MTI)