Március 15-én és október 23-án is rendre tart ünnepinek szánt beszédet Orbán Viktor, augusztus 20-a viszont kivétel. Legutóbb 5 éve szónokolt a miniszterelnök az államalapítás ünnepén. Volt, amikor a szabadságát töltötte, de előfordult az is, hogy külföldi vendégeinek tartott tűzijátéknézős partit a Várban.

Gulyás Gergely még 2022-ben a közjogi méltóságok közti, évek óta érvényes megállapodással indokolta, hogy Orbán miért nem részt az állami ünnepségen. Ez pedig úgy szól, hogy augusztus 20-án a köztársasági elnök mond beszédet, illetve ő az, aki a legfontosabb eseményeken részt vesz. A miniszterelnök egyébként nyaralt.

Hogy miről szól pontosan ez a megállapodás, azt nem tudni, de nem tűnik nagyon szigorúan szabályozott munkamegosztásnak. 2010-ben, az első kétharmados augusztus 20-án Orbán azt mondta, hogy mivel új államfőt választott a friss kétharmados többség, „ezért az augusztus 20-ai nagy állami beszédet Schmitt Pál elnök urunk mondja majd el a Kárpát-medencei magyarságnak”. Ezt amúgy Orbán a vajdasági Palicsfürdőn elmondott ünnepi beszédében közölte.

Az első kétharmados augusztus 20-i ünnepi megszólalásában Orbán kijelentette, hogy „a magyarságot a XX. században megosztó ideológiák korszaka, úgy látom, véget ért. Úgy tűnik, egész Európában így van ez. A józan ész Magyarországon is túllépett a XX. század ideológiai keretein, és az áprilisi választások eredményeképpen kialakult egy olyan nemzeti együttműködés, amely régóta nem létezett Magyarországon. Ez szülte meg a kétharmados forradalmat, amely elsöpörte a megosztásra, a korrupcióra és a békétlenségre épülő, a nemzeti érdekeket sutba hajító, a kettős állampolgárságot megtagadó korábbi politikai kurzust. Ebbe a most formálódó új együttműködésbe mindenki beletartozik – határon belül és kívül –, aki azt gondolja, hogy a józan ész fontosabb, mint valamely párt ideológiája. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy a hosszú évek óta tartó meddő viták után a Kárpát-medencei magyarságnak végre egységesen és új irányba kellene elindulnia”.

Orbán mondott beszédet 2013-ban is, Székesfehérváron a Városháza téren, amikor a városban kihelyezett kormányülést is tartottak az ünnep alkalmából. Amikor nem beszélt, akkor is részt vett a zászlófelvonásokon, az állami kitüntetések átadásán, egy darabig. 2016-ban a riói olimpián volt, de az ottani Magyar Házban rendezett fogadáson tartott egy beszédet, amit a 2024-es budapesti olimpiai pályázat melletti lobbizásra használt fel. A rendezvényen ott volt Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is.

Aztán jött két év, amikor Orbán teljesen kicsekkolt augusztus 20-án. 2019-ben pedig egy különleges alkalommal vonta össze az államalapításra emlékező ünnepet. Augusztus 19-én Angela Merkel német kancellár érkezett Sopronba, a keletnémeteknek utat nyitó a Páneurópai piknik harmincadik évfordulójára. Orbán a migránsok beengedése miatt akkor már régóta élesen bírálta Merkelt, de Sopronban a német kancellárt az egekig magasztaló beszédet mondott: „nekem jutott az a kitüntetés, hogy a magyar emberek, a magyar nép, sőt az egész magyar nemzet nagyrabecsülését kifejezésre juttathatom”, vagy „Munkáját kísérjék további zajos sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése, családjára és személyes életére pedig Isten áldását kívánjuk”, és szóba hozta Szent Istvánt is. (Az ünnepséget követő munkamegbeszélésen aztán Merkel is tett egy erős gesztust Orbánnak, amikor közölte, hogy Magyarország jól használja fel az EU-s forrásokat.)

Munkamegosztás ide vagy oda, Orbán 2020-ban úgy mondta el az augusztus 20-i ünnepi beszédet, hogy ott volt a köztársasági elnök is, az elvileg a soros megemlékező lenne. Ez volt Orbán eddigi utolsó augusztus 20-i beszéde, a Parlament épülete felé kifutó Összetartozás emlékhelyének átadásán mondta el, a maga részéről ezzel zárva le „a trianoni száz év magyar magány korszakát”.

Közölte a számvetés eredményét is: „mi, magyarok vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, s végre megértsük, hogy ebből kötelességek fakadnak, melyek elől nem bújhatunk el”.

Ezután pedig úgy folytatódott ez a beszéd is, mint mostanában minden állami ünnepen elmondott szózata: Európa szapulásával.

„Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról. Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik. Eközben Közép-Európa népei éppen visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeink és szüleink iránti kötelességet, ezért mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat”.

Ezek után közölte: „a Nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben”, majd felsorakozott a lengyel vezérhajó mögé. Szó szerint:

„Évszázadok ködébe vész, mikor kínálkozott legutóbb ilyen remek esély, hogy a közép-európai népek a lengyel vezérhajó körül okosan elrendeződve a Balti-tengertől le, a Balkánig maguk szabják meg saját sorsukat. Mi, magyarok ma annyit tehetünk, hogy felkészülünk az együttműködésre, és sürgetjük barátainkat, emlékeztetve őket, hogy a csillagok szerencsés együttállása nem tart örökké.”

Ez volt az a beszéd, amiben Orbán meghirdette Magyarország hét törvényét, amit aztán egy tükörre írva megkapott minden fideszes képviselő, majd a felújított csepeli gimnázium falára is felkerült, de a felháborodás miatt Németh Szilárd inkább átszállíttatta az által uralt birkózóakadémia falára.

Orbán 2020 után aztán beszédet ugyan nem tartott, de például a legnagyobb bulija éppen augusztus 20-án volt, amikor az atlétikai világbajnoksággal összekombinálva a teraszáról büszkélkedett Európa legnagyobb tűzijátékával a zömmel Keletről hívott barátainak. Így Erdogan elnök is látta, hogy abban az évben egy félholddal indult az össznépi parádé. (Orbán azért a bulin is panaszkodott.)

És a kitüntetések átadásakor azért meg szokott jelenni.

Miközben Orbán 2024-ben is a díjátadásokon készült fotókon tűnt csak fel, Magyar Péter tavaly már augusztus 20-ára időzítve Tisza-pikniket tartott a Margitszigeten. Idén Pannonhalmán, a Váralján tart ünnepi beszédet a „Szent István nyomában” című rendezvényen.