Munkács, Kárpátalja és az oroszok is kimaradtak a hajnali rakétatámadásra adott Szijjártó-reakcióból

De a 444-en követjük majd a háborúval kapcsolatos történéseket továbbra is!

A kárpátaljai katonai vezetés tájékoztatása szerint 19-e nőtt a sérültek száma az amerikai tulajdonú üzem elleni orosz támadásban. Tíz embert szállítottak kórházba, míg kilencen maguk keresték fel az egészségügyi szolgálatokat. Hatan továbbra is kórházban vannak (hárman lábsérüléssel és medencesérüléssel, egyikük tompa hasi traumával, egy sérült pedig agysérüléssel és agyrázkódással, illetve egy valaki fejre mért repeszsérülésekkel, valamint szem- és fülsérülésekkel). Az egyik sérült állapota súlyos. A legfiatalabb sérült 22 éves, míg a legidősebb 63 éves, derült még ki.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének szóvivője is reagált a támadásra.

A cikk folytatódik

Katar közvetítésével egy 8 és egy 15 éves fiú, valamint egy hatéves lány térhetett vissza Ukrajnába, legalábbis Moszkva tájékoztatása szerint. A háború kezdete óta több tízezer ukrán gyereket hurcoltak el Oroszországba, ami háborús bűnnek minősül. Ez volt az a téma, amit Melanie Trump is felhozott Donald Trumpnak írt levelében, és amivel mi is számos alkalommal foglalkoztunk. Korábbi cikkeink:

• Ezer nap háború Ukrajna jövője ellen
• Gyerekkor az elfoglalt területeken: kényszerített oroszosítás nyári táborokkal, örökbeadással
• Az oroszok tudják, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért minden létező eszközzel akadályozzák az elhurcolt ukrajnai gyerekek hazatérését
• „Attól félek, Ukrajnába küldik, hogy öljön”
• „Ennyi volt, itt ért véget a boldog gyermekkorom”

És idén januárban videóriportot is forgattunk Ukrajnában, olyan fiatalokkal is beszélve, akiknek saját tapasztalataik vannak arról, hogyan bánnak az oroszok az ukrán gyerekekkel.

Többek között az orosz–magyar kapcsolatok változásáról is hosszabbanírtunk frissen megjelent magazinunkban, a Végtelen háborúban.

Az orosz külügyminiszter csütörtök délelőtt nyilatkozott az orosz sajtónak, és a Reuters beszámolója szerint arról beszélt, hogy szerinte az ukránok akarják aláásni Trump törekvését a konfliktus rendezésére. Ehhez képest Lavrov szerint Oroszország készen állt a biztonsági garanciákról szóló őszinte tárgyalásokra, de a 2022-es, maximalista orosz álláspont alapján, ami szerint Moszkvának vétójoga lenne minden kérdésben.

Kérdezték arról is, hogy Putyin kész-e találkozni Zelenszkijjel, mire elmondta, hogy Putyin számos alkalommal elmondta már, hogy kész bárkivel találkozni, beleértve Zelenszkijt is, de ehhez hozzátette, hogy előbb arra van szükség, hogy „minden olyan kérdést, amely a legmagasabb szinten megfontolást igényel, megfelelően kidolgozzanak, és a szakértők és miniszterek megfelelő ajánlásokat fogalmaznak meg.”

Ezután Lavrov megkérdőjelezte azt is, hogy Zelenszkijnek egyáltalán lenne-e legitimációja aláírni bármiféle megállapodást, arra utalva, hogy ha lesz esetleg valami aláírnivaló, addigra meg kell oldani a legitim ukrán aláírópartner kérdését. Putyin több alkalommal is kétségbe vonta már az ukrán elnök legitimációját, mivel a mandátuma 2024 májusában járt volna le, de a háború miatt nem lehetett választásokat tartani. Kijev álláspontja szerint Zelenszkij az ország legitim elnöke, és ha majd vége lesz a háborúnak, lesznek választások.

Megismételte emellett, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan, ha európai katonák lennének jelen Ukrajnában, illetve kritizálta a tettrekészek koalícióját tömörítő nyugati vezetőket is, akik szerinte el akarják terelni a figyelmet a konfliktus eredendő okáról. (Reuters, Guardian)

Hasonlóan Szijjártóhoz, a külügyi exállamtitkár sem említette sem Munkácsot, sem Kárpátalját, sem az oroszokat, sem a rakétatámadást. Menczer annyit írt, hogy

„Az elmúlt éjszaka eseményei nem azt bizonyítják, hogy nincs szükség béketárgyalásra.
Épp ellenkezőleg, azt bizonyítják, hogy a béketárgyalásra mindennél nagyobb szükség van.”

Szerhij K. ott lehetett azon a hajón, amit a merénylethez használtak.

A cikk folytatódik

A Times szerint amerikai–német–brit–francia–finn–olasz találkozón vitatták meg a kérdést.

A cikk folytatódik

Az ukrán elnök az európai helyszínnel egyetért, de szerinte míg az összes európai ország egységesen támogatja Ukrajnát ebben a háborúban, addig Budapest nem támogatta őket. „Nem azt mondom, hogy Orbán politikája Ukrajna ellen irányul, de ellenzi Ukrajna támogatását” – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij.

A cikk folytatódik

Csütörtökre virradó éjszaka az ukránok támadást hajtottak végre a rosztovi Novosahtyinszkban lévő olajfinomító ellen, erősítette meg csütörtök délelőtt az ukrán hadsereg vezérkara.

Emellett eltaláltak egy vonatot is, ami üzemanyagot szállított a hadsereg számára a Krímben, tették hozzá.

Magyar Péter a Facebookon reagált a támadásra. Azt írta, mélységes szomorúsággal értesült az orosz rakétatámadásról. Jobbulást kívánt a sérülteknek, a bejegyzését utólag módosító Sulyok Tamás köztársasági elnöknek pedig azt üzente, hogy mélységesen szégyellje magát.

Magyar azt is írta, hogy reméli, „Szijjártó Péter mint a nemzettársaiért aggódó külügyminiszter, már bekérette »a más országok belügyeibe soha be nem avatkozó Oroszország« nagykövetét”.

Bár már órák teltek el a támadás óta, a kormánypárti politikusok többsége hallgat Munkáccsal kapcsolatban. Az egyik kivétel Nacsa Lőrinc, a KDNP parlamenti képviselője, aki kiposztolta a Facebookra, hogy „Munkács, veletek vagyunk! A háborúnak pedig legyen vége! Most!”

Miután a köztársasági elnök előbb orosz rakétacsapásról posztolt, majd kivette belőle az oroszt, de nyilván az ilyesminek nyoma marad az interneten. Török Gábor politológus nemrég Sulyok fiataloknak címzett posztja miatt nevezte politikai analfabétának a köztársasági elnököt, most meg arról írt, hogy ez egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet, hiszen amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.

A külügyminiszter ugyanis jó pár óra csúszással reagált közösségi oldalán a Munkácson történtekre, de anélkül, hogy leírta volna, hol és mi történt vagy hogy ki lenne azért a felelős. Helyette annyit írt, hogy

„A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség!”

Hozzátette még, hogy „mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak.”