Egy barátomnak pár éve viszonylag jutányos áron sikerült egy felújításra szoruló, huzamosabb ideje nem használt lakást vennie a XIII. kerületben, az eladó ráadásul azt mondta neki, hogy a vételár része a konyhabútor, a hűtő, a tűzhely, a mosogató- és a mosógép is, amiket otthagy neki. A birtokbavétel után persze kiderült, hogy a mosógép hátlapja szétrozsdásodott, az öblítőrésze penészes és eldugult, a mosogatógép vízköves, a mikró szikrázik – szóval az eladó valójában lomtalanított is egyet a naiv vevő költségére; arra, hogy a konyhabútor ott hagyása nem számít extrának, már nem is tértünk ki.
Pláne, hogy a barátom még mindig jól járt azokhoz képest, akik a szeptember 1-jén elrajtolt, maximum 3 százalékos hitelkamatozású Otthon start programban akarnak lakást venni. Az eladók ugyanis sokszor Varga Mihályt megszégyenítő kreatív pénzügyes technikákat alkalmaznak annak érdekében, hogy az ingatlant a 100 vagy 150 milliós értékhatáron belül tartsák (a kedvezményes lakáshitelprogramnak van néhány alapfeltétele, ezek egyike a lakásoknál 100, családi házaknál és tanyáknál 150 millióban maximált vételár, amihez egy maximum 1,5 milliós négyzetméterár is társul). Hogy milyen kreatív technikákra gondolok?
Az Ingatlan.com-on hétfőn fél 12 körül 14 004 darab budapesti, legfeljebb 100 millió forintba kerülő eladó lakást találtunk, néhány órával később már 14 033-at, de napközben 14 ezer alatt is volt ez az érték. Íme néhány érdekesség ebből a nagyjából 14 ezerből – apró trükkök, amiket a százmilliós vagy csaknem annyiért kínált lakásoknál találni:
Kövesd velünk 2026-ot:
12 hónap 444-előfizetés 8 áráért!
Decemberben két lépésben 1 077 000 000 000 forintot tesznek át egyik zsebből a másikba, hogy statisztikailag összejöjjön az államadósság-csökkenés.
A kormányhivatal közölte: legközelebb szeptember 8-án lesz személyes ügyintézés a két budapesti földhivatali ügyfélszolgálaton.
Hamarosan startol az Otthon Start Program. Mire figyeljünk, kinek érdemes kalkulálni vele, és hogyan készüljön rá jól az ember?