Orbánnak üzent a lengyel külügyminiszter, elemzők szerint csalidrónok hatolhattak be Lengyelországba

A lengyel belügyminisztérium friss közleménye szerint 16 drón roncsát találták meg eddig a hatóságok. Donald Tusk miniszterelnök reggel azt mondta, összesen 19 orosz drón hatolt be az ország légterébe ma hajnalban. (BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról posztolt az X-en, hogy a Lengyelország légterét megsértő orosz drónok miatt tárgyalt Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, Mark Rutte NATO-főtitkárral, Giorgia Meloni olasz és Keir Starmer brit miniszterelnökökkel. Zelenszkij szerint „közös légvédelmi rendszert kell kidolgoznunk, amely közös, hatékony légi pajzsot jelent Európa felett”.

Korábban a NATO főtitkára, Mark Rutte arról beszélt, hogy a szövetség légvédelmi erői sikeresen reagáltak a légtérsértésre. „Légvédelmi rendszereink működésbe léptek, és a lengyel F-16-osok, a holland F-35-ösök, az olasz AWACS-gépek, a német Patriotok, valamint a NATO tanker- és szállítókapacitás közös fellépésének köszönhetően megvédtük a szövetség területét” – mondta.

Donald Tusk pedig azt mondta, Lengyelország konkrét felajánlásokat kapott a légvédelme megerősítésére az európai partnereitől. (via MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök,

Emmanuel Macron francia elnök,

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök,

Keir Starmer brit miniszterelnök,

Mark Rutte NATO-főtitkár,

Friedrich Merz német kancellár,

Dick Schoof holland miniszterelnök.

„Mi van azzal, hogy Oroszország megsérti a lengyel légteret drónokkal? Indulunk!” – szó szerinti fordításban ez volna az Egyesült Államok elnökének első reakciója a mai nap történéseire. Szívesen segítenék ennek az üzenetnek az értelmezésében, de teljesen tanácstalan vagyok, és ahogy látom egyelőre mindenki más is az.

Korábban a Fehér Ház megerősítette, hogy Trump nemsokára telefonál majd Karol Nawrocki nemrég beiktatott lengyel elnökkel. Hátha azután többet fogunk tudni.

Orbán Viktor X-oldalán nem sokkal dél előtt jelent meg egy közlemény arról, hogy Magyarország szolidáris Lengyelországgal, ami a „drónos incidenst” illeti, Lengyelország területi integritásának megsértése pedig elfogadhatatlan.

Ezután a miniszterelnök közleménye kitért arra, hogy éppen ez az eset bizonyítja, hogy „az orosz-ukrán háborúban a béke mellett kiálló politikánk ésszerű és racionális”, és hogy támogatjuk Donald Trumpnak a béke elérése érdekében tett erőfeszítéseit (Trump X-fiókja meg is volt jelölve a posztban).

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter erre a posztra reagálva írta azt, hogy az incidens épp azt bizonyítja, itt az ideje elítélni az orosz agressziót. Ezután felsorolt három kérést a miniszterelnöknek címezve: ne blokkolja tovább az EU védelmi alapjainak kifizetését, hagyja jóvá az agresszorral szembeni szigorúbb szankciókat, és vonja vissza a vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A lengyel-magyar diplomáciai viszony újabb és újabb mélypontokat ért el az elmúlt hetekben. A Barátság-kőolajvezeték elleni ukrán támadások után Sikorski megüzente Szijjártó magyar külügyminiszternek, hogy „Péter, annyira vagyunk veletek szolidárisak, mint amennyire ti velünk”, aztán meghívta Lengyelországba a Magyarországról kitiltott „bátor magyart”, Robert Brovdit, aki a támadásokat levezényelte. A legutóbbi odaszúrásra Szijjártó egy általános iskolás tesiórás hasonlattal szólt vissza.

Három, a BBC által megkeresett elemző azonosította a Lengyelország keleti részén található Czosnówka falu közelében, egy mezőn felfedezett, nagyrészt épen maradt drónt: szerintük az egy Gerbera típusú eszköz, ami egy olcsó, többcélú pilóta nélküli légi jármű (UAV), amit Oroszország széles körben használ csaliként, hogy elterelje a légvédelmi rendszerek figyelmét Ukrajna elleni nagyszabású támadások során. A lengyel tisztviselők reggel közölték, hogy az éjszaka folyamán 19 orosz drón hatolt be az ország légterébe.

Justin Crump, a Sibylline nevű kockázatelemző és hírszerzési vállalat vezérigazgatója szerint a Gerbera „olcsó módja annak, hogy növeljék más drónok képességeit”. Azt mondta, Moszkva rendszerint a Sahed/Geran–2 drónokkal együtt alkalmazza, amikor ukrán csapatok és városok elleni támadásokat indít.

Justin Bronk, a Royal United Services Institute (RUSI) elemzője a BBC-nek azt mondta, a drónok nagyrészt épen maradtak, mivel valószínűleg kifogyott az üzemanyaguk, miután jelentős távolságot tettek meg, nem pedig a lengyel légvédelem vagy NATO-vadászgépek lőtték le őket.

Mindkét elemző szerint a behatolás mértéke szinte bizonyosan szándékos orosz lépésre utal.

Crump úgy véli, Moszkva célja az lehetett, hogy „felderítse a NATO vagy a lengyel légvédelem gyenge pontjait”, vagy „információt szerezzen” arról, hogyan reagálnak az európai hatalmak a lengyel légtér megsértésére. „Az, hogy ezek a változatok valószínűleg nem hordoztak robbanófejet – miközben külsőleg pontosan úgy néznek ki, mint a veszélyesebb és halálosabb támadó drónok –, lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy kisebbítse a történtek jelentőségét, és összezavarja a válaszunkat” – tette hozzá Crump.

A lengyel védelmi minisztérium szerda délutáni közleménye szerint „drónok többször is megsértették a lengyel légteret, ami közvetlen fenyegetést jelentett”. A minisztérium szerint a lengyel légtér biztonságának biztosítása érdekében a lengyel hadsereg parancsnoka „minden szükséges eljárást elindított”, és a drónokat „megelőző jelleggel” lelőtték. Hozzátették, hogy a lengyel légierő „rendszeresen részt vett a lengyel légtér biztosítását célzó missziókban” az Ukrajnában folyó orosz légitámadások alatt.

A drónok lelövéséről Mark Rutte, NATO-főtitkár azt mondta, hogy a műveletben a lengyel F-16-os vadászgépek mellett részt vettek holland F–35-ösök, egy olasz légierőhöz tartozó AWACS típusú repülőgép (repülő radar), valamint német Patriot rakétarendszere. (BBC/Wyborcza)