• Százezres tömeg gyűlt össze szombaton Londonban egy bevándorlásellenes tüntetésen.
• Angliában a nyáron összeértek a bevándorlással, lakhatással és közbiztonsággal kapcsolatos feszültségek egy menedékkérő által elkövetett szexuális erőszak miatt.
• Mindeközben egyre több helyen bukkannak fel a brit és az angol zászlók az utcákon. Egyesek számára ez csak egy hazafias gesztus, ami a közösség nemzettel való összetartozását szimbolizálja. Mások szerint provokáció, amivel a menedékkérőkkel és az illegális bevándorlókkal éreztetik, hogy nemkívánatosak.
• Bár lakosságarányosan az országban benyújtott menedékkérelmek száma az EU-átlag alatt van, a migráció - a Brexit óta először - újra a top témává vált a lakosság körében.
• A menedékkérelmük elbírálására várva a bevándorlók közel felét hotelekben szállásolják el. Ez a megoldás rengeteg pénzbe kerül, és senki sem elégedett vele, de még mindig jobban megéri évente milliárdokat fizetni a szállásra és ellátásra a menedékkérelmek elbírálásáig, mint ráengedni az érkezőket a brit munkaerőpiacra.
• A Brexit-kampányról ismertté vált Nigel Farage kilépne több jelentős emberi jogi egyezményből is, amelyeket a tömeges deportálás „akadályának” tart.

A nagy-britanniai bevándorlással, lakhatással és közbiztonsággal kapcsolatos komplex feszültségek akkor léptek szintet, amikor egy, az essexi Eppingben működő Bell Hotelben elszállásolt menedékkérő szexuálisan zaklatott tinédzser lányokat. A férfi tagadta az ellene felhozott vádakat, de a bíróság öt vádpontban bűnösnek találta. Az eset óta Londonban, Newcastle-ben, Liverpoolban, Essexben és egy csomó más helyen a korábbiaknál is rendszeresebbé váltak az évek óta folytatott, esetenként szélsőjobbos felhangú bevándorlásellenes demonstrációk, amelyek időnként erőszakba torkollnak. (Ez történt most szombaton Londonban is, 26 rendőr sérült meg.) Anglia mellett Észak-Írországban, Skóciában és Walesben is tüntetések és ellentüntetések voltak az elmúlt időszakban. Most már ott tart a helyzet, hogy az eppingi rendőrséget annyira túlterheli a sorozatos tüntetések biztosítása, hogy a helyi rendőrfőnök arra kérte a lakosságot, próbálják racionalizálni a tüntetések számát.

Az etióp származású férfi elítélése után sem csitultak az eppingi indulatok, nemcsak a tüntetések folytatódnak, hanem egyre hosszabbra nyúlik a jogi csatározás is arról, hogy kiköltöztethetők-e a menedékkérők a hotelből. Az eppingi tanács ideiglenes bírósági végzést szerzett a Bell Hotelben elhelyezettek kiköltöztetésére, arra hivatkozva, hogy a hoteltulajdonos megsértette az építési szabályokat. Ezt azonban a Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte, és kimondta, hogy a jogi eljárás nem folytatható. A tanács szerint ez hibás döntés, és most közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz fordul.

A jogvitát tágabb kontextusban úgy lehet értelmezni, hogy önkormányzatok beleszólhatnak-e abba, használhatók-e hotelek menedékkérők elhelyezésére, vagy ez a központi kormány kizárólagos hatásköre.

Lépéskényszerben a kormány is

A Keir Starmer vezette munkáspárti kormányt folyamatos kritikák érik bevándorláspolitikája miatt, mivel a hivatalos adatok szerint a migránsok és menedékkérők száma rekordmagasra nőtt, és az egy évvel korábbihoz képest több embert helyeztek el szállodákban.

A kritikák hatása a párttámogatottsági adatokban is megmutatkozik: a legutóbbi felmérések szerint a Munkáspárt támogatottsága 2019 óta a legalacsonyabbra, 20 százalékra csökkent. Eközben a Brexit-pápa Nigel Farage Reform UK pártja 28 százalékra ugrott, ezzel a legerősebb párt lett, de ha most tartanának országgyűlési választást, egyedül még nem tudnának kormány alakítani. Nem véletlen, hogy Keir Starmer egyre keményebb retorikát használ a bevándorlás ügyében, többek közt ígéretet tett arra, hogy 2029-re felszámolja a migránsok hotelekben való elszállásolását. (Ezt a Munkáspárt egyébként még az előző választások előtti kampányban megígérte, nem közvetlenül az eppingi eset következménye.) Bár lakosságarányosan az országban benyújtott menedékkérelmek száma az EU-átlag alatt van, a La Manche-on rozoga csónakokkal átkelő, a brit partokra ugráló emberek képei hozzájárultak ahhoz, hogy a migráció - a Brexit óta először - újra a top témájává váljon a lakosság körében.A társadalmi feszültségeket az is táplálja, hogy óriási különbség van aközött, amit a lakosság érzékel, és ahányan valójában illegálisan érkeznek az országba: 2024-ben mintegy 950 000 ember érkezett Nagy-Britanniába érvényes papírokkal. Ennek kevesebb mint 5 százaléka (37 000 fő) kelt át kis csónakokkal a Csatornán. A Belügyminisztérium úgy saccolja, hogy körülbelül 50 000-en maradtak az országban a vízumuk lejárta után.

A bevándorlók túlnyomó többsége tehát érvényes, megfelelő engedéllyel tartózkodott az Egyesült Királyságban.