Válságban a demokrácia és a jogállam Magyarországon az Európa Tanács szerint

Súlyos kritikákat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) Monitoring Bizottsága. A kritikák az állami működés szinte minden területére kiterjednek, súlyos hiányosságokat állapítanak meg a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén is. Magyarország 2022 óta áll a PACE monitoring eljárása alatt, a most publikált tervezetet szeptember 30-án tárgyalja meg az Európa Tanács közgyűlése. A jelentés-tervezet komoly állításokat tesz, de újdonság abból a szempontból nincs benne, hogy a kritikákat különböző szakmai szervezetek, jogvédők, és a kormánnyal szemben kritikus szakemberek már többször elmondták az elmúlt 15 évben.

Az egyik legfontosabb kritika, hogy a választási törvény átalakítása, a kétharmados törvények, az Alaptörvény egyes rendelkezései és a korábban független intézmények elfoglalása mind a kormánypárt hatalmát erősítették, és gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét.

2010 után a kormány rendre úgy módosította a választási törvényt, hogy a kormánypárt kétharmados győzelmét segítsék: a jelentés ide sorolja az Országgyűlés 389-ről 199 főre való csökkentését, az egyéni mandátumok arányának emelését, a határon túli szavazatok ellenőrizhetetlenségét, vagy az egyéni körzetek – a kormánypártnak kedvező – átrajzolását, valamint a győzteskompenzációt is.

Pártpolitikai céloknak rendelték alá az Alaptörvényt is 2010 után a jelentés szerint. Kritizálják, hogy az Alaptörvényt úgy fogadták el, és módosították azóta tizenötször, hogy arról érdemi vita nem volt, az ellenzéki álláspontokat teljesen figyelmen kívül hagyták. Az Alaptörvénybe ráadásul bekerültek olyan részletes szabályok, melyeknek amúgy normál törvényekben lenne a helyük. Ilyen például a készpénzhasználat joga vagy a nyugdíjrendszer részletes szabályai.

Az Alaptörvény legutóbbi módosítása tette lehetővé az LMBTQ emberek gyülekezésének tilalmát is. Ezek, valamint a sarkalatos törvények gyakori alkalmazása korlátozzák a jövőbeli kormányok mozgásterét – írja a jelentés.

Az Európa Tanács tervezete szerint az Országgyűlés a sorozatos kétharmadok alatt elvesztette valódi funkcióit, a kormánypárt teljesen maga alá gyűrte a törvényhozást. Nincsenek viták, nem jelennek meg a kisebbségek hangjai, a vitákat elkerülendő gyakoriak az egyéni képviselői indítványok. Kiemelik, hogy 2020 óta különböző veszélyhelyzetek vannak érvényben, melyek lehetővé teszik a a jogszabályok egyik napról a másikra történő megváltoztatását.

A jelentés elismeri, hogy történt előrelépés a bírói függetlenség területén, a kormány ugyanis – az Európai Unió nyomására – erősítette az Országos Bírói Tanács jogköreit. Ugyanakkor így is komoly problémák vannak a bírói függetlenség területén.

A bírói fizetések az Európai Unióban a legalacsonyabbak közé tartoznak, és emlékeztetnek, hogy a kormány bírói fizetésemeléseket strukturális reformokhoz kötné, amit politikai nyomásgyakorlási kísérletként értékel a jelentés. Politikai befolyásra ad lehetőséget a bírói kinevezések gyakorlata, valamint az is, hogy a nyilvánosságban kritikusan megszólaló bírók ellen lejárató kampányok indulnak a kormánypárti sajtóban.

A jelentés szerint egész Európában Magyarországot tartják az egyik legkorruptabb államnak, és ezen téren nincs előrelépés. Kiemelik, hogy a fent részletezett problémák (a fékek és ellensúlyok gyengülése, bírósági függetlenség elleni támadások) mind hozzájárulnak a korrupciós problémákhoz. Emlékeztetnek, hogy az EU 2022 decemberében jogállamisági és korrupciós hiányosságok miatt függesztette fel a támogatások kifizetését. A korrupcióellenes küzdelem nem hatékony, és mint írják „ahelyett, hogy a magyar hatóságok elköteleznék magát a korrupció elleni küzdelem mellett, inkább a korrupció elleni küzdelemben részt vevő intézményeket és szervezeteket támadják.”

A jelentés szerint 2010 óta folyamatosan romlik az emberi jogok helyzete, ami kiterjed a média szabadságára, a civil szervezetekre és az akadémiai intézményekre is.

A médiatörvény 2010-es módosítása garantálta, hogy a Médiatanácson keresztül a kormánypárt ellenőrizni tudja a sajtót. A médiatulajdon koncentrációja – azaz a KESMA létrehozása – és az állami hirdetések kormánypárti médiumokhoz való irányítása súlyos fenyegetést jelent a média sokszínűségére nézve. A közszolgálati média „közvetlen kormányzati felügyelet alatt működőnek” számít, és ennek megfelelően elfogult a kormánnyal szemben.

A jelentés kitér a civil szervezetek elleni támadásokra, ami különösen az emberi jogi, korrupcióellenes és környezetvédelmi területen aktívakra igaz. A támadások nemcsak az ellenük indított lejárató kampányokat jelentik, de a finanszírozásuk megnehezítésére vonatkozó intézkedéseket is.

Külön említik a Szuverenitásvédelmi hivatalt is, mely egy „rendkívül széles hatáskörrel rendelkező” szervezet a Velencei Bizottság szerint, és amely „bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe beavatkozhat, és megbélyegezheti anélkül, hogy bármilyen ellenőrzésnek vagy felülvizsgálati mechanizmusnak lenne alávetve”. A jelentés szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt fel kellene számolni.