A mesterséges intelligencia nyertesei és vesztesei között Magyarország hátulról az ötödik

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat, de Magyarország csak „korlátozott előnyökre számíthat” az AI-forradalom idején – írja a Hold blogon megjelent elemzésében Nagy Attila Zoltán közgazdász.

Az elemzés onnan indít, hogy a 2010-es évek látványos technológiai újításai – mint például a felhőalapú adatszolgáltatás, az okoseszközök és az e-kereskedelem térnyerése – nem tükröződtek a termelékenységi mutatókban. A ChatGPT debütálása után minden figyelem a mesterséges intelligencia felé irányult, sokan ettől várják, hogy tartósan megoldást nyújtson ezen a téren.

Azzal kapcsolatban elég eltérőek a várakozások, hogy mekkora gazdasági növekedést hozhat a mesterséges intelligencia. Az AI-iparágak szereplői és a nagy elemzőházak kifejezetten optimista forgatókönyvvel számolnak (éves 1,5-3,4 százalékos globális növekedést sem tartanak kizártnak), a tudományos vizsgálatok visszafogottabbak, és sosem lesz már akkora gyorsulás, mint az 1930-1970 közti aranykorban volt.

A Nobel-díjas közgazdász, Daron Acemoglu szerint valahol a kettő között lehet a hatás. Acemoglu szerint az AI okozta termelékenységnövekedés megjelenik majd a makrogazdasági adatokban, de a folyamat a társadalmi és környezeti szűk keresztmetszetek miatt lassú és tompított lesz.

Ő azzal számol, hogy ha a jelenlegi arányú befektetések maradnak az iparágban, akkor a mesterséges intelligencia 0,9-1,1 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéshez az Egyesült Államokban. A kulcskérdés, hogy az AI mennyivel képes növelni a hatékonyságot. Ez nem csak ágazat illetve területfüggő, hanem az is befolyásolja, hogy az adott országban milyen a bérszint.

„Magas bérszintű országokban erősebb a motiváció az automatizációra, hiszen a cégek számára nagyobb megtakarítást jelent, ha bizonyos feladatokat az AI vesz át. Ezekben az országokban a mesterséges intelligencia nagyobb termelékenységi ugrást hozhat. Ezzel szemben az alacsony bérszintű gazdaságokban gyengébb az ösztönző, ezért ott az AI hatása is mérsékeltebb” – írta Nagy Attila Zoltán.

Az alacsony bérek ugyanis nem ösztönzik a vállalatokat arra, hogy mesterséges intelligenciával váltsák ki a dolgozókat. Magyarországra ez igaz, ezért a becslések szerint az AI hatása jóval kisebb lehet a gazdasági növekedésre. A hatást tekintve Magyarország hátulról az ötödik.

Európa viszont összességében nyertese lehet a mesterséges intelligencia térnyerésének az Egyesült Államokkal szemben.