A Balaton legalaposabb ismerői, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudósai határozott szakvéleménnyel szálltak be pénteken a nádasáttelepítési vitába. Arról írnak, hogy nádast áttelepíteni értelmetlen, sok kifejezetten káros és óriási környezetpuszítással jár, ráadásul két helyszínen. Ott is, ahonnan és ott is, ahová áttelepítenek. Bár frissen publikált álláspontjukban nem nevezik meg Csopakot, véleményüket azért tették közzé, mert az ismert északi parti településen helyzet van. Helyi lakosok online petícióval próbálják elérni a Veszprém megyei főispánnál, hogy ne kotorják ki a volt BAHART, EGIS és Kereked kikötők előtti hullámvédő kőszóráson belüli nádast. Ezt:

Az elérhető információk szerint a megyei kormányhivatal engedélyezné ugyanis az említett, Natura 2000-es területen fekvő, Csopak vízparti látképéhez szervesen hozzátartozó, az őshonos állatok mellett a helyi horgászok és SUP-osok által is kedvelt nádas kikotrását, majd újratelepítését Tihanyban. Erre a volt BAHART kikötő új tulajdonosa, a Sápi Major Kft. nevű cég adott be kérelmet.

A cég annak az Abronits Róbert nevű esztergom-nyergesújfalui vállalkozónak az érdekeltsége, akit a HVG egy korábbi cikke szerint „Esztergom Mészáros Lőrincének” is szoktak nevezni, mivel a Fidesz-kormány idején zsíros állami építési szerződéseket kötött, főleg a Dömper Kft nevű cégén keresztül. Abronits, aki szoros üzleti kapcsolatban áll a NER egyik legkeményebb korrupciós ügyében vádlott Völner Pál volt igazságügyi államtitkár fiával, nem volt mindig fideszes, Viadom Zrt nevű cége révén 2010 előtt a szocialista-szabaddemokrata kormányok egyik kedves autópálya-építője volt, mígnem cége 2007-ben fizetésképtelenné vált. Csopakon nemcsak a kikötő az övé, tavaly év végén szerezte meg baráti áron az 1,1 hektáros HM-üdülőt is.

De amire most készül, az a témában leginkább szakértőnek számító tudósok szerint igazi környezetpusztítás. A limnológiai kutatóintézet szerint

A nádas áttelepítésének nincs értelme.

Hogy pontosan miért?

• A Balatonban a nád már elfoglalta azokat a területeket, amelyek számára kedvező feltételeket biztosítanak.
• Ahol jelenleg nincs nád, ott jellemzően azért nincs, mert ott a körülmények nem megfelelőek.
• Az áttelepített nád hosszabb távon nem marad fenn, és közben az adott terület természetes állapotát is megbolygatja.
• Az áttelepítés során a növények és a nádhoz kapcsolódó élőlényközösség jelentős része elpusztul, így nemhogy megőriznénk a természetes értékeket, hanem kétszeres veszteséget okozunk: egyszer az eredeti élőhelyen, egyszer pedig az új területen.
• A mesterségesen létrehozott nádasok olyan új környezeti problémákat okozhatnak, mint a vízáramlási viszonyok megváltoztatása, üledékcsapdák vagy lokális szennyezési gócok kialakulása, amelyek akár egész öblökre, medencerészekre is hatással lehetnek.

A limnológiai intézet szakvéleménye szerint

„A Balaton nádasai ökológiai szempontból mind értékesek, és megőrzésük kiemelt fontosságú. Az áttelepítés nem nyújt megoldást, sőt, fokozott ökológiai kockázatot jelent. Intézetünk álláspontja szerint a legfontosabb feladat a meglévő nádasok védelme és a tó természetes környezeti feltételeinek helyreállítása, hogy a nád természetes módon fennmaradhasson."

A petícióban, amit cikkünk élesítéséig 1399-en írtak alá, pontos adatok közlésével mutatják be, hogy az említett nádas nem pusztul, hanem ellenkezőleg, 2008 óta folyamatosan növekszik a területe. Arról is írnak, hogy

„Az érintett Csopaki Nádas nem tartozik semelyik kikötő üzemi területéhez, mint a Balaton tómeder része a Magyar Állam tulajdonában áll, így a kikötők tulajdonosainak nincs több joga a területhez, mint bármely más személynek, illetve helyi élővilágnak."