Ursula von der Leyen: Európának határozott és egységes választ kell adnia az orosz drónbetörésekre

Több védelmi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi esemény is zajlott kedden Európában. Brüsszelben az Európai Bizottság ült össze, míg Lengyelországban ezzel párhuzamosan folytatódott a Varsói Biztonsági Fórum. Mindkét eseményen több nemzetközi szereplő is felszólalt, Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja például arról beszélt, hogy szerinte Putyin „a szíve mélyén tudja, hogy ezt nem tudja megnyerni”, míg Ursula von der Leyen elmondta, hogy „Európának határozott és egységes választ kell adnia az orosz drónbetörésekre”.

Az Európai Bizottság tagjai kedden egy „biztonsági fórum” keretében ültek össze, hogy védelmi és biztonsági kérdésekről tárgyaljanak, amihez a NATO főtitkára, Mark Rutte is csatlakozott. A találkozóra abban a feszült helyzetben került sor, amikor egyre nagyobb aggodalmat kelt a drónok tömeges megjelenése az európai légtérben, amik folyamatos fennakadásokat okoznak főként a skandináv térségben.

Míg Kelet-Európában több esetben is egyértelművé vált, hogy orosz drónok sértették meg a légteret, a skandináv incidenseknél továbbra sem világos, ki vagy mi áll az akciók mögött. A jelenség már most komoly reakciót váltott ki a régióban: Dánia például – amely ezen a héten két fontos európai csúcsnak is otthont ad – azonnal megerősítette légvédelmét a rendezvények biztonságának garantálására.

Arról, hogy a NATO légterébe berepülő orosz drónok és repülőgépek hogyan keltenek egyszerre zavart és félelmet a nyugati országokban és terelik el az orosz belső problémákról a figyelmet külön podcastben beszélgetett Takács Lili kollégánk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel.

A brüsszeli sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen kijelentette, hogy szerinte „Európának határozott és egységes választ kell adnia az orosz drónbetörésekre a határainkon”, hangsúlyozva a „drónfal” kiépítésének szükségességét a biztonság növelése érdekében – írja a Guardian. A NATO főtitkára, Mark Rutte egyetértett az Európai Bizottság elnökével és elmondta, hogy bár a dániai drónincidensek esetében a vizsgálatok még zajlanak,

„amikor Lengyelországról és Észtországról van szó, egyértelmű, hogy az oroszok állnak mögötte.”

Emellett hozzátette, „még vizsgáljuk, hogy szándékos volt-e vagy sem. De még ha nem is volt szándékos, felelőtlen és elfogadhatatlan.”

Eközben a Varsói Biztonsági Fórum második napján az egyik panelbeszélgetés lezárásaként Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja a közelmúltbeli európai orosz incidensekkel kapcsolatban jelezte, hogy támogatja az elképzelést, hogy le kell lőni azokat az orosz drónokat vagy vadászgépeket, amik átrepülnek a NATO légterébe.

„A számítás Putyinon múlik … azon, mennyi fájdalmat hajlandó elviselni” – mondta, utalva arra, hogy az orosz hadsereg egyre nagyobb nehézségekkel küzd a fronton, és „múzeumokból kell tankokat előhozniuk, hogy a harctérre vigyék.” Majd hozzátette hogy úgy gondolja, nincs szükség újabb vörös vonalak meghúzására, mivel a probléma Putyiné, nem a Nyugaté, és a döntést neki kell meghoznia, nem a Nyugatnak. „A Nyugat nagyon jól összehangolt, és nagy bizalmam van ebben” – mondta.

Good to be on today's panel with Latvia's Minister of Foreign Affairs, @Braze_Baiba, Polish Secretary of State @marcin_przydacz, and Swiss Secretary for Security Policy, Markus Mäder. Of note, great comment by @marcin_przydacz that sovereign nation-states should be ruling over… pic.twitter.com/51hDOpjYTZ

— Keith Kellogg (@generalkellogg) September 30, 2025

Kellogg emellett arról is beszélt, hogy a legfontosabb, amit az USA jelenlegi tenni akar Ukrajnával kapcsolatban, az az, hogy „megállítsa a második világháború óta Európa legnagyobb szárazföldi háborúját”.

„Ez egy ipari léptékű háború, ahol több százezren – nem ezren vagy kétezren, hanem több százezren – estek el a harcokban” – mondta.

„Afganisztánból az oroszok 18 ezer halott után vonultak ki; mi Vietnamból 65 ezer halott után távoztunk. Most pedig arról beszélünk, hogy a halottak és sebesültek száma mindkét oldalon együtt már meghaladta az egymilliót. Megdöbbentő. Úgy gondolom, ennek a háborúnak valamilyen módon véget kell érnie” – mondta Kellogg.

„Úgy gondolom, valószínűleg szíve mélyén ő maga is tudja, hogy ezt nem tudja megnyerni. Ez számára hosszú távon megnyerhetetlen küzdelem. Nem fog megtörténni” – mondta Kellogg Putyinra utalva.

A Varsói Fórumon Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának korábbi holland elnöke is komor figyelmeztetést fogalmazott meg Európa biztonságáról:

„Sokan beszélnek a frontvonalbeli államokról, vagyis alapvetően Kelet-Európáról, de ettől el kell szakadnunk, mert a modern hadviselésben sok olyan tényező van, ahol valójában már nincs hagyományos front.”

Bauer szerint ezért a portugál, a spanyol, az olasz, a holland, a brit embereknek – minden olyan nemzetnek, ami egy kicsit távolabb esik a keleti fronttól – meg kell érteniük, hogy a kibertérben, a hiperszonikus rakéták korában, az űrben és az információs térben nincs frontvonal.

„A kibertérben háborúban állunk. Az információs térben háborúban állunk. Valóban háborúban állunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy tankok vonulnak London, Hága, Róma vagy Lisszabon utcáin – de ettől még háborúban vagyunk” – mondta az admirális.