Az Európai Parlament jövő szerdai ülésén tárgyalni fogják a brüsszeli magyar kémhálózat ügyét, erről az EP legmagasabb döntéshozó testülete, az Elnökök Értekezlete döntött. A Telex azt írja, hogy ez a döntés nem meglepő, hiszen már a kémbotrányról szóló első hírek megjelenése után javasolta Elio Di Rupo belga EP-képviselő, hazája volt miniszterelnöke, hogy állítsanak fel egy ad hoc bizottságot az ügy kivizsgálására, mivel az uniós intézményekkel szemben elkövetett kémkedés súlyosan veszélyezteti az EU integritását.

A tényfeltáró újságírók nemzetközi együttműködése által feltárt tények szerint – amikről magyarul a Direkt36 számolt be múlt csütörtökön – több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek és bizottsági tervezeteket is próbáltak átíratni olyan magyar hírszerzők, akik a 2015-2019 között Várhelyi Olivér mostani uniós biztos által irányított magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgoztak. Várhelyi nevét azért érdemes kiemelni, mert a feljegyzések szerint a kémtevékenység ekkor volt igazán intenzív.

Lázár János, aki abban az időszakban a szolgálatokért felelt, kedden azt mondta, hogy „dicséretes vállalkozás” volt a brüsszeli kémügy. Bár hozzátette, hogy ő nem emlékszik, pontosan mi is történt, de ha „netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném”. A nyilatkozata merőben szembement Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő narratívájával, amely szerint az egész botrány egy Magyarország elleni lejárató kampány része, amelyet külföldi titkosszolgálatok szerveztek.