Ha már kapott az államtól – némileg leegyszerűsítve tőlünk, adófizetőktől – egy gáláns, a tőzsdei árfolyamhoz képest egyetlen tranzakcióval 50 milliárd forintot jelentő ajándékot Mészáros Lőrinc bankja, megnéztük, hogyan is teljesített a tőzsdére bevezetése óta az OTP-ellenlábasnak szánt bankholding. Szpojler: nem jól. Szpojler 2.: a bank nem is klasszikus tőzsdei szereplő, nagyon kicsi a forgalma, és saját maga állítja, hogy annyit sem ér, mint amennyit az árfolyama mutat.

2023. augusztus 2-a történelmi pillanat volt a magyar tőzsdén, aznap kereskedtek először a magyar állam hathatós segítségével létrejött magyar óriásbank, az MBH részvényeivel. Az egykori Budapesti Bankból, MKB-ból és Takarékbankból vásárlással, szanálással, államosítással, integrálással és fű alatti privatizálással 2023 áprilisában létrehozott bankholding részvényeinek csekély hányada, nem egészen 14 százaléka forog a tőzsdén, a bank 46-47 százalékos tulajdonosa cégein keresztül Mészáros Lőrinc, de van benne 20-ról épp most 15 százalékosra csökkenő állami részesedés is.

Az MBH-t kimondva-kimondatlanul Csányi Sándor gigabankja, az OTP ellenlábasának, vetélytársának szánta a kormányzati (fideszes) politikai akarat. Mérlegfőösszege alapján ez lett Magyarország második legnagyobb bankja, amely induláskor a legnagyobb fiókhálózattal és az egyik legnagyobb ATM-hálózattal rendelkezett, valamint piacvezető pozíciója volt több területen, például a vállalati vagy a lízingpiacon.

A 2023. augusztusi tőzsdei árfolyamok is mintha szimbolizálni akarták volna, hogy az MBH-t az OTP-vel szinte egyenértékű ellenlábasnak szánják. Az első kereskedési napon az MBH részvényeinek záró ára 12 000 forint volt, míg az OTP-papíroké 12 925 forint. Persze egy részvény ára önmagában nem mutatja egy cég valós piaci értékét – ezért írtam azt, hogy szimbólumértékű volt a hasonló árfolyam. De az már figyelemreméltó, hogy hogyan alakul egy-egy papír árfolyama, illetve hogy hogyan változik ezáltal az adott cég kapitalizációja, vagyis összes részvényének a tőzsdei árfolyam alapján számított értéke.

Igencsak figyelemreméltó ennek fényében, hogy hogyan mozgott 2023. augusztus 2-a óta a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájában forgó MBH, illetve a BÉT prémium kategóriájában szereplő OTP (amely részvényei, az MBH-tól eltérően, több mint 80 százalékban a tőzsdén forognak). A már említett induláskori 12 ezres árfolyamot az első három kereskedési napot követően az MBH soha többé nem tudta elérni, de még megközelíteni sem: 2023. augusztus 7-e óta a legmagasabb záróára 9300 forint volt – annak az évnek a novemberében –, és azzal együtt mindössze 16 olyan nap volt, amikor legalább 8000 forinton zárt.

Az OTP-nek ezzel szemben mindössze egyetlen napon maradt el az árfolyama a 2023. augusztus 2-i 12 925 forinttól – 2023 szeptemberében –, és mindössze 52 olyan kereskedési nap volt, amikor ne került volna legalább 1000 forinttal többe, mint aznap. A tendencia pedig, mint ezen az ábrán nagyon jól látható, még egyértelműbb: a tőzsdére bevezetés óta az MBH-részvények árfolyama nagyjából a felére csökkent, míg az OTP-részvényeké körülbelül a két és félszeresére emelkedett. Az MBH ráadásul, ahogy a BUX-indexből is látszik, egy alapvetően kedvező piaci környezetben érte el a jelentős árfolyamesést.

De ha valaki azt mondaná, hogy igen, az MBH túl volt árazva, nézzük meg inkább az elmúlt egy évet, annak sincs jó hírünk. Tavaly november vége óta ugyanis a bankholding árfolyama lényegében folyamatos csökkenéssel több mint 20 százalékot esett, miközben az OTP ebben az időszakban is a BUX-indexet meghaladó intenzitással, csaknem 50 százalékkal erősödött.

Mindez azt is jelenti, hogy míg a tőzsdére lépése pillanatában az MBH úgynevezett kapitalizációja – tehát a részvények számából és a tőzsdei árfolyamból kiszámolt értéke – enyhén meghaladta az OTP-ét, hiszen 3870,35 milliárd forint volt a 3619 milliárddal szemben, mára a helyzet alaposan megváltozott. A BÉT honlapja szerint a keddi záróáron számolva az OTP kapitalizációja 8904 milliárd forint, míg az MBH-é ennek csak alig több mint ötöde, 1838 milliárd forint.

Frissítés: Annak nyomán, hogy az 5 százaléknyi MBH-részvénycsomagot a részvényenként 5700 forintos tőzsdei záróár nagyjából feléért, 2611 forintért vette meg a bank MRP-szervezete az államtól, fontos azt is megjegyezni – mint azt a tranzakcióval kapcsolatos, lapunknak is elküldött közleményében az MBH megtette –, hogy a bankpapírok forgalma nagyon alacsony. Egy úgynevezett illikvid részvényről van szó, amiből naponta átlagosan néhány száz cserél gazdát, de van olyan nap is, amikor egy sem – szemben az OTP-vel, aminek a részvényéből egy-egy napon több százezer vagy akár több mint egymillió darabot is adnak-vesznek.

Ez azért fontos, mert az MBH szerint a bank az illikviditás miatt nem a valós vállalati értéken fut, ha a tőzsdei árfolyamot nézzük. Azt a részvényenkénti 2611 forintos árat, amiért az MRP szervezet az államtól átvette az 5 százaléknyi csomagot, egy Big4 független szakértő vállalatértékelése alapján határozták meg. A bank szerint a részvényárat és annak változását érdemben csak akkor lehet elemezni, amikor az MBH Bank növeli a közkézhányadát és beindul az aktív tőzsdei kereskedés a részvényekkel.