Különleges ragadozóellenes stratégiát fedeztek fel két apró keresztespókfélénél az Australian National University (ANU) és az University of Florida kutatói. A felfedezést bejelentő tanulmány az Ecology & Evolution folyóiratban jelent meg, és egyik szerzője Oláh György, aki alapvetően papagájokkal foglalkozik, pár éve ebben a témában interjúztunk is vele.

A stratégia lényege, hogy a pókok gondosan és megtervezetten úgy rendezik el a hálójukban a különféle növényi maradványokat, a korábbi zsákmányaik maradványait és a pókselyemszálakat, hogy azzal egy náluk jóval nagyobb, fenyegető pók alakját idézzék fel.

Hogy létezhetnek pókok, amelyek képesek ilyen viselkedésre, az nem teljesen új információ, több elbeszélés létezett és készült már videófelvétel is műpókot építő pókokról, de most először sikerült tudományosan kategorizálni az építkező fajtát. Mint Oláh György mesélte, évekkel ezelőtt a mostani kutatás egyik társszerzője, Lawrence E. Reeves a Fülöp-szigeteken látott már pókot így viselkedni, de akkor csak a Cyclosa nemzetséget sikerült beazonosítania, a fajt nem. És amennyire tudják, onnan más még nem írta le ezt a jelenséget. Egy másik társszerzőjük, Phillip J. Torres pedig a perui Tambopata Kutatóállomás közelében figyelt meg hasonló viselkedést, ahol akkor Oláh is kutatott, csak ő alapvetően arapapagájokat.

2013 végén készítettek egy videót róla, és nagyobb médiavisszhangja is volt a történteknek, ám akkor mindenki azt gondolta, egy új fajt sikerült felfedezni. A mostani azonosításhoz az vezetett el, hogy Oláh a BBC Természettudományi Egységénél dolgozva részt vett egy AppleTV+-ra szánt sorozat készítésében, ahol kifejezetten az volt a cél, hogy meglepő és új viselkedéseket keressenek az állatvilágban, ezért kezdték el megkeresni a pókot a perui esőerdőben.

Végül a sorozat producere és operatőre (akik szintén társszerzői a tanulmánynak) képesek voltak részletesen dokumentálni a fajt, így tudhattak meg sokat arról, hogy hogyan készíti a pók a műpókot. Közben az is kiderült, hogy nem új pókfajról van szó, hanem egy korábban már leírt keresztespókfajról (Cyclosa longicauda), amikkel kapcsolatban lehetett tudni, hogy építenek valamiféle díszítőelemet a hálójukba, de ennyire komplex struktúrát eddig nem írtak le velük kapcsolatban. Oláh hozzátette, azt még midig nem tudják, inkább csak sejtik, hogy a Fülöp-szigeteken és Madagaszkáron megfigyelt Cyclosák esélyesen két további faj példányai lehettek.

Azzal kapcsolatban, hogy a Cyclosa fajok miért építik bele az elemeket a hálójukba, többféle magyarázat is felmerül. Az egyik elképzelés szerint azért, hogy elvonják magukról a figyelmet. Ismerni például olyan pókfajt, ami kisebb, golyószerű halmokat készít a hálójában, majd ő maga is összegombolyodik, így bújva el a ragadózók elől. De létezik elképzelés arról is, hogy a tojásaikat védik így. És persze elképzelhető az is, hogy mindez több célt szolgál egyszerre, ám további kísérletek nélkül ezt nem lehet biztosan megmondani.

„A perui esetben a legvalószínűbbnek azt tartjuk, hogy a műpókot azért építik, hogy elriasszák a rájuk leselkedő ragadózókat, mint a szitakötőket vagy a kolibriket, melyeknek a valódi pók a mérete alapján pont megfelelő táplálékforrás, viszont a műpók már túl nagy a számukra. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a néha madárürüléknek tűnő mintázat a madarak eltántorítását is eredményezheti.

„Viszont azt figyeltük meg, hogy a perui faj elkezdi rángatni a műpókot, amivel egy valódi pók mozgásának a benyomását kelti. Ezért gondoljuk, hogy ez a leginkább életszerű hipotézis ebben a speciális esetben. De például a Fülöp-szigeteken megfigyelt pók elvileg ezt nem csinálja, és ott a műpók egyik részébe, például a lábába olvad bele, ami mimikrihez hasonló stratégia” – mondta minderről Oláh György.

A magyar kutató hangsúlyozta, ő továbbra sem lett pókszakértő, még mindig alapvetően papagájokkal foglalkozik, a pókok megfigyelésénél a kutatócsapat összefogásában volt elsősorban szerepe. A többi társszerzőre is igaz, hogy jellemzően más irányokba specializálódtak, ezért ők maguk további kutatásokat nem terveznek, a hipotézisekkel tűzdelt tanulmányukkal pont az volt a céljuk, hogy más kutatóknak kedvet csináljanak a rendkívül különleges viselkedés további vizsgálatára.

Oláh György hozzátette, szerinte egyrészt érdekes lenne kísérletekkel kideríteni, hogy mennyire csökkenti valóban a predáció esélyét a minél élethűbb műpók készítése, és jó lenne megfigyelni azt is, mi történik, amikor meg is jelenik ott egy ragadozó. Másrészt világszerte a Cyclosa nemzetségből eddig 180 fajt írtak le, és a többségük készít valamiféle „dekorációt” a hálójába. Oláh szerint ezért nagyon érdekes lenne elkészíteni az összes fajra kiterjedő genetikai törzsfát, és párhuzamba állítani az egyes fajoknál leírt dekorációk mintázatával, vizsgálva, hogy van-e valamilyen evolúciógenetikai kapcsolat a műpókot építő fajok között, vagy ez inkább ideiglenes helyi adaptáció eredménye az ott élő ragadozók elkerülése érdekében.

A tanulmányban azonosított pókokról készült felvételek szerepelnek az Állatok titkos élete című, Emmy-díjas dokumentumsorozat harmadik részében is, ami az AppleTV+-on látható.