A Tisza Párt előválasztásával és jelöltbejelentéseivel novemberben újból reflektorfénybe került egy egy évvel ezelőtti változtatás, a közösségi médiás bejegyzések tanúsága szerint sokan meg is lepődtek azon, hogy 2024-ben átalakult a választási rendszer.

A Fidesz 2024 novemberében átrajzolt több egyéni választókerületet (a hivatalos nevük Országos Egyéni Választókerület, OEVK, a cikkben körzetként is emlegetjük őket). Ennek eredményeképpen az áprilisi országgyűlési választásokon sokan más sorszámú választókerületben és más környék lakóival együtt szavaznak, mint korábban.

Hogy a poént már az elején lelőjük: Budapest, Pest megye, Csongrád megye és Fejér megye körzeteit rajzolták át, összesen 39-et, a Választási Földrajz által készített lenti térképbe zoomolva mindenki megnézheti, hogy hova tartozik, hol vannak a körzethatárok. A térkép után a cikkünk folytatódik a részletekkel, megírjuk, hogy miért kellett változtatni, és hogy ennek milyen jelentősége van a gyakorlatban.

Nézzük az alapokat. Az országgyűlési választásokon két módon lehet parlamentbe juttatni politikusokat. Az egyik szavazatunkkal egy pártra ikszelünk, és a kapott voksok száma alapján a pártok valahány embert beküldenek a parlamentbe az országos listájukról, ami lényegében egy előre eldöntött névsor. Minél több listás szavazatot kap egy párt, annál többen jutnak be így.

A másik voksunkkal nem pártra, hanem emberre ikszelünk. Azok közül választhatunk valakit, akik a mi körzetünkben indulnak, hogy a mi környékünket képviseljék a parlamentben. Természetesen ők is nagyrészt pártpolitikusok, ezért szokás azt mondani, hogy „egyéniben és listán is Fideszre/Tiszára/akármire szavaztam”, vagy hogy „megosztottam a szavazatomat két párt között”.

Az ország 106 egyéni választókerületre van felosztva, vagyis 106 politikus jut be így a parlamentbe, míg listáról 93.

Ezek a választókerületek – hogy igazságos legyen – nagyjából egyenlően vannak kialakítva a választók számát illetően. Az egyenlő választójogot, azaz a mindenki szavazata egyenlő alapelvet is sértené, ha egy körzetben – direkt sarkítunk – tíz ember küldene a parlamentbe valakit, míg egy másikban százezer. Magyarországon nagyjából 7,7 millió szavazásra jogosult állampolgár van, azaz átlagosan 72 ezren vannak egy-egy kerületben. Az az ideális, ha a valós szám is mindenhol ehhez áll közel. A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy az országos átlagtól legfeljebb 20 százalékkal térhet el a választók száma kerületenként.

2024 szeptemberében a választási iroda vezetője jelezte, az addig megszokott körzetek közül többel is bajok vannak ebből a szempontból, hiszen a természetes népességmozgás miatt van, ahol fogynak a választók, míg másutt egyre többen lesznek.

Pest megyében például 2010-hez képest majdnem 90 ezerrel vannak többen a választók, míg Budapesten 87 ezerrel csökkent a szám. Ugyanígy Győr-Moson-Sopron megyében nőtt, Somogyban csökkent a választásra jogosultak létszáma. A választási iroda ezért javasolta, hogy Budapesten legyen kevesebb választókerület, 18 helyett 16, Pest megyében pedig több, 12 helyett 14, és nyúljanak hozzá a másik két említett megyéhez is.

A kormány novemberben nyújtotta be a törvényjavaslatát az egyes választókerületek átrajzolásáról. El is fogadták, és végül félig az NVI javaslatára rímel, mert csökkenti Budapest és növeli Pest körzeteinek számát, félig viszont nem, mert nem Győr-Moson-Sopronon és Somogyon, hanem Fejéren és Csongrádon belül variált.

Politikai alapú, vagy sem?

Budapestet átrajzolták és átszámozták. Szinte mindenki elfelejtheti a korábbi OEVK-számát, de sokan azt is, hogy melyik kerülethez tartozott a választókerületének nagy része. Csak egy példa: 2022-ben még volt olyan, hogy egy választókerület csak XI. kerületi lakosokból állt, ez volt a 02-es. 2026-ban nem lesz ilyen, az itt lakóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy valamelyik másik kerület lakói lesznek többségben a körzetükben. Vagy például a soroksáriak eddig Csepellel voltak együtt, 2026-ban már a másik irányba, a XVIII. kerület felé nyúlik a körzetük.

Hogy a körzethatárok átrajzolgatása nem csupán technikai dolog, hanem választásokat is eldönthet, annak külön neve is van: gerrymanderingnek hívják egy az 1700-as és az 1800-as évek fordulóján élt amerikai alelnök nyomán, aki politikai megfontolásból rajzolt át választási körzeteket.

Az alábbi szemléletes ábrákon látszik, hogy egy sárga és rózsaszín választókból álló körzet más-más eredményt hoz aszerint, hogy hogyan kanyarognak a határok, és hogy ki lehet hozni győztes körzeteket ott is, ahol kisebbségben van az adott párt.

2014-ben megírtuk: ilyesmi trükkel élt a Fidesz, amikor a főváros közepén létre tudott hozni egy jobbos körzetet az I.-V.-VIII.-IX. kerületből, de az önkormányzati körzetek cseles átrajzolásából is volt balhé, például 2023-ban Egerben.

Ezeket a 2024-es parlamenti körzeti változtatásokat is gerrymanderingnek nevezte az ellenzék, a DK például nehezményezte, hogy minden olyan kerületet szétdarabolnak, ahol DK-s a polgármester, így a XI., IV. és XVIII. kerületeket.

Más kérdés, hogy egyrészt ha ránézünk a térképre, most kevesebb a nagyon kacifántos, fjordos hangulatú választókerület, szóval látványra racionálisabbnak tűnik a dolog. Nincsenek olyan látványos kiszögellések, mint például a kormánypárti XVI. kerülethez hozzácsapott kis ellenzéki rész Zuglóban.

Másrészt így sem nagyon lesz esélye a Fidesznek Budapesten a várakozások szerint. Úgy tudni, minden párt azzal számol, hogy az ellenzék minimum ugyanannyira, vagy még jobban győz a fővárosban, mint 2022-ben, amikor egy kivételével minden kerületet vittek. Itt azért bezavarhat, hogy több választókerületben elindul a 2022-es győztes ellenzéki képviselő és egy tiszás is, így ki is üthetik egymást.

A fővárosi és környéki átrajzolás inkább akkor lehet nagyon fontos tényezője a választásoknak, ha Pest megye választókerületeiben megint a Fidesz nyer. Az ugyanis azt jelentené, hogy 2022-hez képest a Fidesz kettővel több, az ellenzék kettővel kevesebb képviselőt küldene a parlamentbe akár úgy is, hogy a támogatottságuk érdemben nem változik.

Ahogy említettük, változik Csongrád-Csanád és Fejér megye is, de csak a megyéken belüli határok, a választókerületek száma ugyanannyi marad. Előbbinél főként a szegedi körzeteket variálták át, és ez annak fényében érdekes, hogy a szegedi 1-es OEVK a mindössze két vidéki ellenzéki körzet közül az egyik. Ez most kisebb lett, és csak Szegedet fedi le. A másik részben szegedi körzet vesztett a városi területéből, és megkapta Deszket és még néhány települést (cikkünk egy korábbi verziójában Mórahalmot is ide soroltuk, a tévedést javítottuk).

Fejérben szétrobbantották az egyik kicsi, de csak Székesfehérvárból álló körzetet, így immár mindegyik Fejér megyei OEVK-nak vannak kistelepülési részei is – ezek klasszikusan fideszes terepnek számítanak.