Ötven gyerek megszökött a fogvatartóitól a nigériai tömeges gyerekrablás után

Ötven gyerek megszökött a fogvatartóitól, miután fegyveresek 315 embert hurcoltak el egy katolikus iskolából Nigéria Niger államában pénteken – írja a BBC. A nigériai Keresztény Szövetség közölte: a gyerekek már újra a családjukkal vannak. Közben a hadsereg vezetésével nagyszabású kutató-mentőakció folyik a további 265 gyerek és 12 tanár felkutatására, akiket szintén magukkal vittek.

Több nigériai államban arra utasították az iskolákat, hogy zárjanak be, miután Niger államban (ami nem azonos Nigerrel, az országgal) és hétfőn Kebbi államban is emberrablás történt – utóbbi esetben 25 fiatalkorú lányt vittek el egy bentlakásos iskolából. Szombaton pedig 14 fiatal gazdát hurcoltak el a többségében muszlimok lakta Borno államban. Közülük egy nőt a rendőrségnek sikerült kiszabadítania.

A sorozatos emberrablások miatt Bola Tinubu nigériai elnök elrendelte további 30 ezer rendőr felvételét. Tinubu elnök hivatala vasárnap közölte: a VIP-védelmével megbízott rendőröket kivonták eredeti feladataikból, és mostantól az általános rendfenntartásra és különösen a támadásokra érzékeny, eldugott térségek védelmére vezénylik őket.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) a hónap elején kiadott jelentésében azt írta: a becsült 371 ezres nigériai rendőri állomány több mint egynegyede (100 ezer rendőr) politikusok és befolyásos személyek (VIP) védelmével foglalkozik, nem pedig a lakosságot szolgálja.

A helyi rendőrség szerint fegyveresek pénteken hajnali 2 óra körül törtek be a St. Mary’s iskolába, és rabolták a 315 diákot és tanárt. Közülük 50 diák szombat hajnalban sikeresen szökött meg fogvatartóitól, bár beszámolók szerint a vállalkozásuk életveszélyes volt. A többieket a hadsereg, a rendőrség és helyi önkéntes őrjáratok keresik, a résztvevők átkutatják a környék erdőit és eldugott útvonalait, amiket a fegyveresek használtak.

A támadások Nigéria elnökét arra késztették, hogy elhalassza külföldi útjait – köztük a dél-afrikai G20-csúcsot –, hogy a biztonsági válsággal foglalkozzon. A történtekre pedig az amerikai jobboldalon azonnal rátelepedtek olyan politikai szereplők – köztük Donald Trump –, akik szerint Nigériában keresztényeket üldöznek.

Aktivisták és politikusok hónapok óta állítják Washingtonban, hogy iszlamista fegyveresek szisztematikusan keresztényeket céloznak. A nigériai kormány ezt azóta már számtalanszor visszautasította. Trump a hónap elején azt mondta: ha Nigéria tovább „engedi a keresztények lemészárlását”, akkor „fegyverrel fog bevonulni”. A nigériai kormány szerint azonban ezek a kijelentések „durván eltorzítják a valóságot”. Egy hivatalos közleményben azt írták, hogy:

„A terroristák mindenkit megtámadnak, aki nem fogadja el a gyilkos ideológiájukat – muszlimokat, keresztényeket és hitetlen embereket egyaránt.”

Nigéria északkeleti részén a dzsihadista csoportok több mint egy évtizede harcolnak a kormány ellen. A fegyveres támadásokat követő megfigyelések szerint legtöbbször muszlimok az áldozatok, egyszerűen azért, mert az ország északi, többségében muszlim térségeiben történik a legtöbb atrocitás.

Nigéria középső területein pedig gyakran törnek ki véres összecsapások a többnyire muszlim pásztorok és a többnyire keresztény földművesek között – ezek mögött azonban elemzők szerint sokkal inkább a földért, vízért és más erőforrásokért folyó küzdelem áll, nem pedig vallási ellentét.

A váltságdíjért történő emberrablások, amiket „banditák” követnek el, sok nigériai térségben mindennapos problémává váltak. Bár a váltságdíjak fizetését törvény tiltja, hogy elvágják a bevételi forrást a bűnbandák elől, de ennek eddig kevés hatása volt.

2014-ben a Boko Haram szélsőséges iszlamista csoport 276 lányt rabolt el a chiboki iskolából. Az eset világszerte óriási visszhangot váltott ki, és nemzetközi kampány indult a gyerekek kiszabadításáért; Michelle Obama akkori amerikai first lady is megszólalt ügyben. Sokan azóta megszöktek vagy kiszabadultak, de mintegy 100 lány még mindig eltűntként van nyilvántartva.