Zártkertekre is kiterjesztik a kedvezményes Otthon Startot

A kormány a külterületi ingatlanokra is kiterjeszti az Otthon Start Programot 2026. január 1-jétől – közölte Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. A 3 százalékos, kedvezményes hitellehetőség így már nemcsak a belterületi lakóingatlanokra, tanyákra és birtokközpont besorolású külterületi ingatlanokra lesz elérhető, hanem a zártkerti ingatlanokra is, amelyek eddig kimaradtak a programból.

Panyi szerint az intézkedés célja, hogy a már meglévő külterületi ingatlanok mellett felpörgesse a frissen parcellázott telkeken várható új építkezéseket is. A döntés hatására több tízezer külterületi ingatlan válhat elérhetővé a kedvezményes hitel révén, köztük akár több száz, jelenleg is épülő új családi ház.

„Vidéki településeken – például Debrecenben, Nyíregyházán és Sopronban – számos külterületen zajlanak jelentős ingatlanfejlesztések, de ezeknek a területeknek a belterületté minősítése akár több mint egy évet is igénybe vehet” – írta Panyi. Hozzátette, ma több ezer olyan ingatlan van Magyarországon, amely ugyan külterületi besorolású, mégis minden igényt kielégítő lakókörnyezetet biztosít, így szerinte indokolt, hogy ezek a területek is bekerüljenek a kedvezményes hitelkörbe.

A döntést kritizálta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Szerinte a zártkerti ingatlanok bevonása a kedvezményes hitelprogramba „szakmailag káros városszerkezeti döntés”. Úgy látja, az állam és az önkormányzatok az elmúlt öt évtizedben sem „lenyelni, sem kiköpni” nem tudták azt a hibás döntést, amely elindította a zártkerti beépítéseket – a mostani lépés pedig ezt az irányt betonozza be.

Bardóczi arra figyelmeztet, hogy a folyamat következménye „iszonyatos és megfizethetetlen teher” lesz az önkormányzatok számára a közmű- és közlekedésfejlesztés terén, valamint növekvő légszennyezés, túl szűk utcák és használhatatlan közterületek. Szerinte a nagyvárosok és a Balaton körüli zöldgyűrű maradéka is felgyorsult ütemben tűnhet el, romlik a területek vízmegtartó képessége, nőhet a villámárvizek kockázata. A főtájépítész „európai faveláról”, „sufnituning” diadaláról és „intézményesített környezetkárosításról” beszél, amelyben a szőlő- és gyümölcsös területekből zártkert, majd lakónegyed lesz, üzemeltethetetlen, korszerűtlen infrastruktúrával.