A februárban dróntámadásban megsérült csernobili atomreaktor feletti védőpajzs már nem képes ellátni fő funkcióját, a sugárzás blokkolását, írja a Guardian a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) most közzétett jelentése nyomán. Tíz hónapja egy dróntámadás lyukat ütött az „új biztonságos védőszerkezetbe”, amelyet 1,5 milliárd eurós költséggel építettek az 1986-os katasztrófában megsemmisült reaktor mellé, majd síneken a helyére szállítottak. A munkát 2019-ben fejezte be egy európai vezetésű kezdeményezés. A NAÜ közölte, hogy az acél védőszerkezet múlt heti ellenőrzése megállapította, hogy a drón becsapódása károsította a szerkezetet.

Az 1986-os csernobili robbanás – amely akkor történt, amikor Ukrajna Moszkva uralma alatt állt a Szovjetunió részeként – sugárzást juttatott szét szerte Európában. A katasztrófa megfékezésére irányuló küzdelem során a szovjetek egy beton „szarkofágot” építettek a reaktor fölé, amelynek élettartama mindössze 30 év volt. Az új védőburkolatot azért építették, hogy a szarkofág, az alatta lévő romos reaktorépület és maga az olvadt nukleáris fűtőelem évtizedekig tartó végleges eltávolítása során megfékezze a sugárzást.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója elmondta, hogy egy mostanra véget ért kontrollvizsgálat megerősítette, hogy a védőszerkezet elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a védőképességet is. Azt is megállapították ugyanakkor, hogy a teherhordó szerkezeteiben vagy a megfigyelőrendszereiben nem keletkezett maradandó kár. A védőpajzson néhány javítást elvégeztek, „de az átfogó helyreállítás továbbra is elengedhetetlen a további romlás megelőzése és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében”.

Az ENSZ február 14-én arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok közlése szerint egy nagy robbanófejjel ellátott drón csapódott be az erőműbe, tüzet okozott és megrongálta a reaktor körüli védőburkolatot. Az ukrán hatóságok szerint a drón orosz volt. Moszkva tagadta, hogy megtámadta volna az erőművet.