„Japán katonai fenyegetést jelent Kínára nézve, ami teljességgel elfogadhatatlan” – mondta a Reuters tudósítása szerint Vang Ji kínai külügyminiszter, miután Japán szerint kínai vadászgépek úgynevezett tűzvezető radart irányítottak japán katonai repülőgépekre.

Ez évek óta a legsúlyosabb katonai incidens volt Japán és Kína között az Okinava-szigetek közelében. Peking vitatta, hogy radarral céloztak volna japán gépekre, a kínai hadvezetés szerint a japán gépek egy hadgyakorlatot zavartak meg. A Japán és Kína által is magáénak vallott szigetek közelében történt összecsapások tovább fokozták a feszültséget a két kelet-ázsiai hatalom között.

A kapcsolatok az elmúlt hónapban megromlottak, mióta Takaicsi Szanae japán miniszterelnök figyelmeztetett, hogy válaszolhatnak bármilyen kínai katonai akcióra Tajvan ellen, ha az Japán biztonságát is veszélyezteti. Japánnak nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, és nem ismeri el önálló államként. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan azonban nem hivatalos gyakorlati együttműködést folytat a szigettel, és következetesen hangsúlyozza, hogy a Kína és Tajvan közötti vitát békés úton kell rendezni.

Vang Ji hétfőn Pekingben, Johann Wadephul német külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán úgy fogalmazott, hogy a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából Japánnak – „mint legyőzött országnak” – nagyobb óvatosságot kellett volna tanúsítania.

„Most viszont a jelenlegi japán vezető a tajvani kérdést – azt a területet, amit Japán fél évszázadon át gyarmatosított, és ami alatt számtalan bűnt követett a kínai nép ellen – próbálja felhasználni provokációkra és arra, hogy katonailag fenyegesse Kínát. Ez teljességgel elfogadhatatlan”

– idézte Vangot a Hszinhua hírügynökség. Szerinte Japán „jelenlegi vezetője nemrég felelőtlen kijelentéseket tett Tajvannal kapcsolatos feltételezett forgatókönyvekről”. A kínai külügyminiszter azt is állította, hogy Tajvan kínai területként való státuszát „egyértelműen és végleges bizonyított történelmi és jogi bizonyítékok támasztják alá”. Vang azt is kijelentette, hogy mivel a Kínai Népköztársaság a Kínai Köztársaság jogutódja, „természetes módon” gyakorol szuverenitást Tajvan felett.

Peking a demokratikusan működő Tajvant saját területének tekinti, és többször megfogadta, hogy szükség esetén erővel fogja ellenőrzése alá vonni a szigetet. A tajvani kormány elutasítja Peking területi követeléseit, és ismételten azzal vádolta Kínát, hogy meghamisítja a történelmet. Tajpejben Hsziao Kuang-vej tajvani külügyi szóvivő úgy fogalmazott: a sziget „semmilyen formában” nem része a Kínai Népköztársaságnak, és soha nem állt annak irányítása alatt. „A nemzetközi közösségben és a multilaterális fórumokon a 23 millió tajvani embert kizárólag Tajvan demokratikusan megválasztott kormánya képviselheti” – mondta.