Az extrém januári fűtésszámlák miatt elrendelt rezsistopról kedd éjszaka jelent meg a kormányrendelet, a szabályokról szóló cikkünk itt olvasható. A rendeletből kiderül, hogy a tervezett 50 helyett 55 milliárd forintba került a fűtésszámlák nagyjából 30 százalékos csökkentése (a távhősök számlája ennél kisebb mértékben csökken). Arról, hogy ezt kik és hogyan finanszírozzák, Nagy Márton gazdasági miniszter még a múlt héten beszélt, az akkor tudott 50 milliárdos tételről azt mondta, hogy a felét a költségvetés állja – egy novemberi kijelentése szerint zárolt alapból –, a másik felét pedig az energetikai cégek közül azok, amelyek Robin Hood-adó fizetésére is kötelezettek.
Aztán kedden tartott egy háttérbeszélgetést az energetikai tárca miniszterhelyettese, Czepek Gábor. Erre mi valamiért nem kaptunk meghívót, de a 24.hu most beszámolt arról, hogy a beszélgetésen Czepek egy kérdésre válaszolva elmondta: úgy kalkulálnak, hogy a rezsistop költségeinek döntő részét az energiavállalatok fizetik majd, kisebb részét pedig az állam. A „Robin Hood-adó” néven ismert, energetikai vállalatokra kivetett adó egy része jelenti az 55 milliárdos tétel egyik forrását.
Az adó hatálya alá tartoznak mások mellett a kőolaj- és földgáztermelők, a nagyobb villamosenergia-termelők, az áram- és gázkereskedők, a távhőszolgáltatók, továbbá az elosztóhálózat-üzemeltetők. Csakhogy Czepek Gábor egy újságírói kérdésre válaszolva kedden azt mondta: a hálózatüzemeltető vállalatokat, vagyis azokat a cégeket, amelyek elosztják a villanyt és a gázt az országban, nem érinti a rezsistop miatt kivetett különadó. Magyarországon három ilyen cég van a villamosenergia- és földgázpiacon:
A mentesítést a miniszterhelyettes azzal indokolta, hogy a kormány nemrég hozott egy döntést, mely szerint kiemelt ügynek tekintik a hálózati csatlakozások kérdését.
A jogszabályból az is kiderül, hogy a tervezett 50 milliárd nem lesz elég a fűtéstámogatásra.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról posztolt, hogy az intézkedés összköltsége 50 milliárd forint.