A Filmintézet „a jelen nemzetközi környezetre” hivatkozva kaszált el egy erőszakoló szovjet katonákat ábrázoló filmet
Csuja László Fehér Liliom című filmterve egy magyar arisztokrata lány szemszögéből mutatta volna be a szovjet csapatok 1944-es bevonulását és az ennek nyomán elszenvedett sorstragédiákat. A rendező témaválasztását egy családi trauma indokolta: nem sokkal korábban derült ki idős nőrokonáról, hogy 15 éves korában négy szovjet katona megerőszakolta.
Mindezt egy fikciós történelmi kamaradrámában dolgozta fel, és a többek között a Saul fián dolgozó Zabezsinszkij Évával közösen írt forgatókönyv fejlesztését többször is támogatta a Nemzeti Filmintézet (NFI), ám a film végül nem készülhetett el. Most a 24.hu megszerezte az NFI Televíziós Döntőbizottságának döntését, amellyel 2023 májusában elutasította a Fehér Liliom gyártási támogatásra benyújtott pályázatát.
A döntés indoklása azért érdekes, mert méltatják benne „a vitathatatlanul érzékenyen megírt történetet” és a „biztos kézzel, magas írói színvonalon megírt pályaművet”, sőt, a mű szerintük „erősen felidézi Sára Sándor A vád című remekművét is”, ám mégis elutasítják a pályázatot, méghozzá egyértelműen politikai szempontokra hivatkozva:
A Fehér Liliom által felvállalt téma az egyértelmű alkotói szándékok ellenére is hordozhatják azt a veszélyt, vagy csak túl kézenfekvő lehetőséget adnak arra, hogy a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetre reflektáló film jöjjön létre
– írták, majd még egyszer visszatértek erre a gondolatra:
A tehetséges alkotók által jól megírt történet felveti, de sajnos nem egyértelműen, nem kételyek nélkül válaszolja meg a téma-megközelítés univerzalitásának kérdését. A történet nem emelkedik el minden elemében, így jelen nemzetközi környezetben akaratlanul is a profánul kínálkozó narratíva értelmezés részesévé válhat.
Végül ezeket, illetve „a film megfelelő színvonalon való elkészítéséhez szükségesen felmerülő kiemelkedően magas gyártási költségeket összességében figyelembe véve” nem támogatják a gyártási pályázatot.
A lap megkereste Csuja Lászlót, aki elmondta, teljesen váratlanul érte őket a döntés, pláne, amikor a döntőbizottság két tagjával is beszélt az elutasítás okairól:
Mindketten egyöntetűen azt mondták, hogy az oroszok miatt döntöttek így. Szó szerint elhangzott: az oroszok miatt nem támogatták. Az egyik döntőbizottsági tag azt is elárulta, hogy több másik filmet is leállítottak, amelyek valamilyen formában az orosz bevonulást ábrázolták volna – akár a második világháborúban, akár az ’56-os forradalom leverésekor. A másik döntéshozó pedig arról beszélt, hogy az orosz titkosszolgálat figyeli őket, és nem akarnak ebből galibát, mert félnek.
Csuja szerint egyikük azt is hozzátette: ne csináljon az ügyből sajtóbotrányt, ha szeretne még valaha filmes támogatást nyerni.
A 24.hu megkereste az NFI-t is, az intézet szűkszavú válaszokban tagadta, hogy politikai szempontok alapján hoztak volna döntést, és kiemeltek két részletet az indoklásból: egyrészt a már említett Sára Sándor-filmet, „amelynek árnyékából jelen pályázat nem lép ki minden elemében”, másrészt a film megfelelő színvonalú elkészítéséhez szükséges „kiemelkedően magas gyártási költségeket” (Csuja szerint a kért 540 millió forint egyáltalán nem számít kirívónak a Televíziós Döntőbizottság döntéseinél: például a Kálomista Gábor vezette Megafilm Service Kft. Félrelépni szabad című vígjátékát 610 millióval vagy a szintén megafilmes Majdnem menyasszonyt 436 millióval támogatták).
A lap végül emlékeztet rá, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta Oroszország valóban fokozott figyelemmel kíséri más országok múltfeldolgozását, és jelzi is, ha úgy érzi, hogy negatívan ábrázolják a szovjet katonákat. Ilyen volt, amikor 2024-ben Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvének milánói bemutatóján az orosz konzulátus képviselője felszólalt, és többek között ezt mondta:
A történelem átírásának és az Orosz Föderáció démonizálásának rossz vége lesz. (via 24.hu)
