• Hétpecsétes titokként őrzik a klubok a játékosok fizetését, ezért csak egyes kimutatásokból lehet következtetni, mennyi is az annyi.
• Ha teljesítményben nem is, a fizetésekben sikerült utolérnie Nyugat-Európát a magyar bajnokságnak.
• Már évek óta stabilan a top 20 között szerepel a focisták fizetését illetően az NB I.
• Az UEFA friss jelentéséből az is kiderül, hogy a bajnokság méretéhez képest szokatlanul sokan élnek főállású alkalmazottként az NB I.-es klubokból.

Orbán Viktor számára van néhány olyan társadalmi csoport/réteg, amelyre 2010 óta kiemelt figyelmet fordít, és ide tartoznak a focisták is. Ez megmutatkozik részben a meghozott intézkedésekben, részben pedig abban is, amiről csak nagyon nehezen lehet információhoz jutni: vagyis a játékosok fizetésében.

A kormányzat 2010 óta számos intézkedéssel igyekezett segíteni a hazai focit. Van itt ma már tao-támogatás, a költségvetésből bármikor bármelyik klub segítségére siet a kormány, az adózás terén pedig több könnyítést is eszközölt. Például a sportolók nem 250, hanem 500 millió forint éves fizetésig élhetnek a kedvező ekho-s adózással, a klubokat pedig mentesítették a sportolók utáni közterhek megfizetése alól. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a ma már NER-alapokon nyugvó élvonalbeli foci gyakran irreális fizetésekkel működjön. Kiváló példa erre a Honvéd, ahol nem is annyira régen még a döntetlenekért is kaptak prémiumot a játékosok.

Azt azonban, hogy a focisták mennyit keresnek, hétpecsétes titokként őrzik. Azzal végső soron egyet lehet érteni, hogy egy szint alatt nem biztos, hogy túlzottan érdekes információ lenne, mi is szerepel a bérlapon. Egy bizonyos szakmai múlt, tapasztalat és rutin fölött viszont már nem elhanyagolható információ, ki mekkora fizetésért igazolt át egyik csapatól a másikhoz. És miközben Nyugat-Európában ez a közbeszéd és a klub kommunikációjának részét képezi, a magyar NB I.-es kluboknál titkolják, ki mennyit keres. De még azt is, hogy mennyi az átlagos bérszínvonal a játékosaik körében. Némi információt azonban két helyről mégis be lehet szerezni: az éves beszámoló árulkodhat a fizetésekről, az UEFA éves pénzügyi jelentése pedig az élvonalbeli bajnokságokról. Előbbi dokumentumok május 31-ig kerülnek nyilvánosságra, utóbbit viszont rendre február végén publikálja az Európai Labdarúgó Szövetség.

Top 20-ban a magyar bajnokság

Az UEFA legfrissebb kiadványa nemrég jelent meg, amiből szépen kirajzolódik az elmúlt 16 év pénzbőségének az eredménye. A magyar élvonalbeli foci ugyanis, ha teljesítményben nem is – hiszen évek óta egyetlen csapat képes érdemi eredményt felmutatni a nemzetközi porondon –, a fizetések terén már évek óta a top 20 bajnokság között van (az UEFA tagországainak száma egyébként 55). 2024-ben az NB I.-es csapatok játékosokra kifizetett költsége a 18. legnagyobb volt, 67 millió euró, vagyis 2024-es átlagos árfolyamon átszámítva 26,748 milliárd forint.

Az NB I. így maga mögött tudhatja a horvát és a norvég élvonalbeli klubokat is, amelyek összesítve egyaránt 64-64 millió eurót költöttek el a játékosok fizetésére az UEFA összesítése szerint.