A Nemzeti Választási Iroda csütörtök délelőtt frissített statisztikája szerint 659 nyilvántartásba vett egyéni jelölt készülhet az április 12-ei választásra. Ez a modern magyar demokrácia legalacsonyabb egyénijelölt-száma, a négy évvel ezelőtti 663-tól is elmarad. És még tovább csökken majd, ugyanis több, a visszalépését bejelentő politikus – például a független Szabó Tímea, az MSZP-s, de szintén függetlenként indult Szabó Sándor vagy a DK-s Komáromi Zoltán – még nyilvántartásba vett jelöltként szerepel.
A visszatekintésen jól látható, hogy a sokáig rekordalacsonynak tűnő 2010 után kétszer kiugróan megnőtt az egyéni jelöltek száma, majd 2022-re mélypontra esett, és ehhez képest csökken most kicsivel még tovább. A 2014-es és '18-as jelöltdömping nem tűnne túlzásnak az 1990-es évek adatai fényében, de van egy fontos különbség: 2010-ig 176 egyéni mandátumért indultak a jelöltek, csak 2014-től csökkent a választókerületek száma 106-ra.
Mindez azt jelenti, hogy arányaiban még mindig a 2010-es választás volt a „legkoncentráltabb”: az, hogy a 176 körzetben akkor 810 jelölt indult, azt jelentette, hogy átlagosan 4,6-an versenyeztek egy mandátumért. A mostani választáson a dolgok eddigi állása szerint 6,2 körül lesz ez az arány, ami a második legalacsonyabb érték – feltéve, hogy nem lesznek még tömeges visszalépések. Arányaiban a legtöbben, egy-egy mandátumért 14-15-en a 2014-es és '18-as választásokon indultak, a néha megtévesztő nevű kamupártok és kamujelöltek fénykorában.
Szabó az egyedüli ellenzéki politikus, aki a Fidesz 2010-es győzelme óta háromszor tudott vidéki választókerületben mandátumot szerezni.
A politikus 2014 óta képviselte a választókerületet.
Felméréseik szerint ezeken a helyeken várható a legszorosabb eredmény.