Nő a munkanélküliség, elkezdődtek a leépítések a KSH adatai szerint
Hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma Magyarországon – írja a Portfolio a KSH friss adatai alapján. Mint a gazdasági lap kiemeli, tíz éve nem volt ilyen magas, 4,9%-os a munkanélküliségi ráta, ilyen magas számokat utoljára 2016 tavaszán lehetett látni.
A foglalkoztatottak száma már több mint egy éve csökken, de idáig az nagyrészt a romló demográfiai helyzet, vagyis a munkaképes korú lakosság létszámának csökkenésére volt visszavezethető. Most viszont már a munkanélküliség is elkezdett nőni, ami mögött a Portfolio elemzése szerint nem lehet más, mint hogy
elkezdődtek a leépítések is Magyarországon.
December és február között 4,6 millióan dolgoztak a KSH adatai szerint, 66 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztattak száma öt éve, 2021 óta nem volt ilyen alacsony.
Ennél azonban beszédesebb tehát a munkanélküliségi adat: az ő számuk 236 ezerre nőtt, ami 22 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta ezzel 4,9 százalék lett, fél százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában.
„Ha a közmunkásokra is munkanélküliként tekintünk, akkor 6,3% körüli munkanélküliségi ráta adódik”
– teszi ehhez hozzá a Portfolio, és mint írják, nő a hosszabb ideje, legalább négy hónapja munkát keresők aránya is.
Azt azért érdemes hozátenni, hogy miközben a magyar adat romló tendenciát mutat, európai uniós összehasonlításban ez még mindig nem számít különösebben magasnak. Az EU-s országok átlagos munkanélkülisége az Eurostat legfrissebb adatai szerint 5,8 százalékos, vagyis magasabb a magyar aránynál.
A legmagasabb munkanélküliségi arány jelenleg Finnországban és Spanyolországban van az EU-ban, 10 százalék körül. A legalacsonyabb Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában, náluk a ráta alig haladja meg a 3 százalékot. A várakozások alatti magyar gazdasági teljesítményt rendszeresen a német gazdaság problémáival magyarázó kormányzati megszólalások fényében érdmes kiemelni a németországi munkanélküliség mértékét is: ott az négy százalékos, vagyis jobb a magyarországi adatnál.